Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - RECENZIÓ - Pásztor Gyula: Reza Aslan: A Zelóta - A názáreti Jézus élete és kora, Scolar Kiadó, 2014
Recenzió PÁSZTOR GYULA Reza Aslan: A Zelóta - A názáreti Jézus élete és kora Scolar Kiadó, 2014 Reza Aslan könyvének címe, illetve alcíme egyszerre kelt meglepődést és kíváncsiságot. Jézussal kapcsolatban a keresztyén világban alapvetően szokatlan a zélóta (radikális zsidó nacionalista) megjelölés. Izgalmas kérdés hát, hogy miért nevezi így. Másrészt Jézus életének és korának tudományos bemutatása igazán érdekes és hasznos olvasmánynak ígérkezik mindazok számára, akik szeretnék őt minél jobban megismerni. A könyv könnyen érthetően, a tudományosság ismérveit magán viselőén, olvasmányos stílusban megírt munka, amit Jutái Péter fordítása igyekszik magyarul is hűen visszaadni. A kérdés eztán csak az, mindezzel mi a szerző célja, mit tanulhat belőle egy keresztyén ember, mi lehet a haszna. Reza Aslan iráni származású, Amerikában élő író, vallástudós, valláspolitikai szakértő. Mint könyve előszavában írja, az iráni forradalom után családjuknak menekülnie kellett az hazájából. Amerikában telepedtek le, ahol muzulmán vallása a mögötte levő csalódások s az új környezete miatt is tabuvá vált. Ilyen körülmények között tizenöt évesen egy keresztyén nyári táborban rátalált Jézusra, megtért. Lázasan kezdte hirdetni Jézus Krisztus üzenetét családtagjainak, osztálytársainak, de még idegeneknek is. Aztán a Biblia olvasása közben egyre nagyobb távolságot vélt felfedezni az evangéliumok Jézusa és a történeti Jézus között - vagyis Jézus Krisztus és a názáreti Jézus között. Ez egyre jobban zavarta. Később, vallástörténeti tanulmányai során arra a meggyőződésre jutott, hogy védhetetlenül hamis az az álláspont, mely szerint a Biblia minden szava Istentől ered és igaz. Úgy véli, hogy a Biblia tele van hibákkal és önellentmondásokkal. Ekkori érzéseiről ezt írja könyve előszavában: „... megzavarodtam, és úgy éreztem, mintha a semmi közepén lebegnék. És mint sokan mások, akik ugyanilyen helyzetbe kerültek, dühösen dobtam el a hitemet, mint egy drága hamisítványt, aminek a megvételére hagytam magam rábeszélni. Ekkor kezdtem újra átgondolni (muzulmán) őseim hitét és kultúráját ... Úgy éreztem, mintha régi barátommal találkoznék, akivel sok éve nem láttuk egymást. Közben tovább folytattam vallástudományi tanulmányaimat, Sárospataki Füzetek 18. évfolyam I 2014 I 2 109