Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár
Kommentár 7. § Jelen törvény alkalmazásában 1. Lelkész - a Magyarországi Református Egyház lelkésze - a jelen törvényben szabályozottak szerinti lelkészi képesítéssel rendelkező, felszentelt és egyházi jogviszonnyal rendelkező református egyháztag. A törvény az előző szakaszokban meghatározott területi és személyi hatályra figyelemmel határozza meg, hogy kit tekint a Magyarországi Református Egyház, tehát a magyar állami jogszabályok által elismert (bevett) egyház lelkészének. Ekként a lelkész a legáltalánosabb, legszélesebb kört átfogó fogalma az egyházi törvényeinknek. A törvényi meghatározás szerint lelkésznek a lelkészi képesítéssel rendelkező, felszentelt református egyháztag tekintendő. E három feltételnek együttesen kell fennállnia. a, református egyháztag Alapfeltétel a református egyháztagság. Azt, hogy ki minősül református egyháztagnak - megint csak az állam által elismert (bevett) egyház, tehát egy jogilag szervezett, ún. látható egyház tagjának -, egyrészt az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. egyházi törvény 22. § (1) bekezdése tartalmazza. Eszerint a Magyarországi Református Egyház (MRE), mint a 2013. évi CXXXIII. törvénnyel módosított, A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. tv. mellékletében bevett egyházként feltüntetett szervezet tagja minden magyar -illetve Magyarországon élő nem magyar - állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja. Ezzel - sajnálatos módon - ellentétes, az egyháztagságot ettől szélesebb körre kiterjesztő rendelkezést tartalmaz a 2005. évi I. törvénnyel módosított 1967. évi I. törvényünk 1. § (2) bekezdése, mely szerint a Magyarországi Református Egyház tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot. E két törvényi rendelkezés értelmében a MRE tagja a magyar, a Magyarországon élő nem magyar állampolgár, a világ bármely részén élő bármilyen állampolgárságú vagy hontalan személy, aki magát magyar reformátusnak vallja és ezt kinyilvánítja. Ez utóbbiak vallástételének és a magyar reformátusság kinyilvánításának módjára jogszabályi rendelkezések nincsenek, így a formai szabályok hiányában egységes értelmezés csak a gyakorlat alapján adható. Ennek megfelelően magyar reformátusnak kell tekinteni azt a megkeresztelt keresztyén személyt, aki a Magyarországi Református Egyházban konfirmációs fogadalmat tett. A 2013. évi VIII. tv. az Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvény 22. §-át új (3) bekezdéssel egészítette ki. Eszerint: Sárospataki Füzetek 18. évfolyam 201412 73
