Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár

Szathmáry Béla Kálvin genfi lelkészi esküje a következő, követendő példát adja: „ígérem és eskü­szöm, hogy alávetem magam a város igazgatásának és törvényeinek. Másoknak, a törvényeknek és a felsőbbségnek alárendelve magam s engedelmeskedve ezeknek, az engedelmesség terén jó példát mutatok mindenkinek, amennyiben hivatásom magával hozza ezt, vagyis oly módon, ami nem ellenkezik azzal a szabadsággal, amellyel rendelkeznünk kell, hogy úgy tanítsunk és úgy végezzük tisztségünkkel járó kötelességeinket, amint Isten parancsolja nékünk. ígérem, hogy úgy szolgá­lok a város vezetőségének és a népnek, hogy semmiképpen ne akadályozzon meg engem abban, hogy Istennel szemben elvégezzem azt a szolgálatot, amellyel tarto­zom Néki hivatásomban.“12 A Magyarországi Református Egyház 2009-ben a Barmeni Teológiai Nyilat­kozat elfogadásának 75. évfordulóján úgy tekintett erre a nyilatkozatra, mint az egyház hitvallásos helyzetben való józan és szabad prófétai felelősségének kinyil­vánítására. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat 1. pontja így szól: „Jézus Krisztus, ahogy nekünk róla a Szentírás bizonyságot tesz, Istennek egyetlen Igéje, Akit nekünk hallgatnunk, Akiben életünkben és halálunkban bíz­nunk és Akinek engedelmeskednünk kell. Elvetjük azt a hamis tanítást, hogy az egyháznak igehirdetése forrásaként, Istennek ezen az egy Igéjén kívül és e mellett még más eseményeket és hatalmasságokat, alakulatokat és igazságokat is Isten ki­jelentésének lehetne és kellene ismernie.“ Az Egyház mindennapi életében a Szentíráshoz kötöttség azt jelenti, hogy a jogalkalmazók a törvény szövegének értelmezése során a jogi szabályoknak nem adhatnak a Szentírással és az elfogadott hitvallással ellentételes tartalmat, nem ér­telmezhetik a törvény szövegét az Egyház alkotmányába ütköző módon és az ér­telmezés során figyelemmel kell lenni az Egyház összes jogszabályának egységére, koherenciájára. A jogforrási hierarchia jegyében a törvényeknél alsóbb szintű jog­szabályok azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Az egyházke­rületi, majd az egyházmegyei és egyházközségi autonómia azonban lehetővé teszi, hogy a törvények által nem szabályozott ügyekben önálló jogalkotást folytassa­nak, így az egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi szabályrendeletek a saját viszonyokra figyelemmel bonthatják le a törvényi szintű rendelkezéseket, s így alkothatnak speciális, csak az adott egyházkerület, egyházmegye, egyházköz­ség területén érvényes és hatályos szabályokat. Mindaddig, ameddig ezek a sza­bályok nem ellentétesek a Szentírás, a hitvallások, az egyházalkotmány és adott szabályozási körben e törvény rendelkezéseivel, azok a maguk területén érvényes jogszabályok lesznek. Ekként előfordulhat, hogy a törvény által részletesen nem szabályozott kérdésekben az egyes egyházkerületek, egyházmegyék eltérő szabá­lyozást alkalmaznak. Az Egyháznak egyelőre nincsen egyházalkotmány-bírásko­12 Az eskü szövegét francia nyelven közli a Corpus Reformatorum XXXVIII. kötet a 31-32. oldalon „Formule du serment préscrit aux ministres (1542)" címmel. Magyar fordításban Patay Lajos: Kálvin valláspedagógiája, Debrecen, 1935.74. oldal. Idézi: Kováts J. István: A református egyhá­zalkotmány alapvető kérdései. A reform-kérdések. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Kiadói Részvénytársaság, 1948.228. 66 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam j 2014 I 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom