Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Magyarországi Református Egyház 2013. évi I. törvénye a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról - Kommentár
Szathmáry Béla Kálvin genfi lelkészi esküje a következő, követendő példát adja: „ígérem és esküszöm, hogy alávetem magam a város igazgatásának és törvényeinek. Másoknak, a törvényeknek és a felsőbbségnek alárendelve magam s engedelmeskedve ezeknek, az engedelmesség terén jó példát mutatok mindenkinek, amennyiben hivatásom magával hozza ezt, vagyis oly módon, ami nem ellenkezik azzal a szabadsággal, amellyel rendelkeznünk kell, hogy úgy tanítsunk és úgy végezzük tisztségünkkel járó kötelességeinket, amint Isten parancsolja nékünk. ígérem, hogy úgy szolgálok a város vezetőségének és a népnek, hogy semmiképpen ne akadályozzon meg engem abban, hogy Istennel szemben elvégezzem azt a szolgálatot, amellyel tartozom Néki hivatásomban.“12 A Magyarországi Református Egyház 2009-ben a Barmeni Teológiai Nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulóján úgy tekintett erre a nyilatkozatra, mint az egyház hitvallásos helyzetben való józan és szabad prófétai felelősségének kinyilvánítására. A Barmeni Teológiai Nyilatkozat 1. pontja így szól: „Jézus Krisztus, ahogy nekünk róla a Szentírás bizonyságot tesz, Istennek egyetlen Igéje, Akit nekünk hallgatnunk, Akiben életünkben és halálunkban bíznunk és Akinek engedelmeskednünk kell. Elvetjük azt a hamis tanítást, hogy az egyháznak igehirdetése forrásaként, Istennek ezen az egy Igéjén kívül és e mellett még más eseményeket és hatalmasságokat, alakulatokat és igazságokat is Isten kijelentésének lehetne és kellene ismernie.“ Az Egyház mindennapi életében a Szentíráshoz kötöttség azt jelenti, hogy a jogalkalmazók a törvény szövegének értelmezése során a jogi szabályoknak nem adhatnak a Szentírással és az elfogadott hitvallással ellentételes tartalmat, nem értelmezhetik a törvény szövegét az Egyház alkotmányába ütköző módon és az értelmezés során figyelemmel kell lenni az Egyház összes jogszabályának egységére, koherenciájára. A jogforrási hierarchia jegyében a törvényeknél alsóbb szintű jogszabályok azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. Az egyházkerületi, majd az egyházmegyei és egyházközségi autonómia azonban lehetővé teszi, hogy a törvények által nem szabályozott ügyekben önálló jogalkotást folytassanak, így az egyházkerületi, egyházmegyei és egyházközségi szabályrendeletek a saját viszonyokra figyelemmel bonthatják le a törvényi szintű rendelkezéseket, s így alkothatnak speciális, csak az adott egyházkerület, egyházmegye, egyházközség területén érvényes és hatályos szabályokat. Mindaddig, ameddig ezek a szabályok nem ellentétesek a Szentírás, a hitvallások, az egyházalkotmány és adott szabályozási körben e törvény rendelkezéseivel, azok a maguk területén érvényes jogszabályok lesznek. Ekként előfordulhat, hogy a törvény által részletesen nem szabályozott kérdésekben az egyes egyházkerületek, egyházmegyék eltérő szabályozást alkalmaznak. Az Egyháznak egyelőre nincsen egyházalkotmány-bírásko12 Az eskü szövegét francia nyelven közli a Corpus Reformatorum XXXVIII. kötet a 31-32. oldalon „Formule du serment préscrit aux ministres (1542)" címmel. Magyar fordításban Patay Lajos: Kálvin valláspedagógiája, Debrecen, 1935.74. oldal. Idézi: Kováts J. István: A református egyházalkotmány alapvető kérdései. A reform-kérdések. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Kiadói Részvénytársaság, 1948.228. 66 Sárospataki Füzetek 18. évfolyam j 2014 I 2
