Sárospataki Füzetek 18. (2014)
2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Hitvallás-magyarázat mint homiletikai és liturgikai feladat
Hitvallás-magyarázat mint homiletikai és liturgikai feladat a jelen kihívásaival való szembenézésre és válaszadásra.16 Az igehirdetésbe kerülve különösen is hasznos és konkrét mintát adhat az igehallgató gyülekezetnek a hitvallás arra, hogy cselekedje meg az ige parancsát ebben a világban. Liturgikai szempontból hasonló tételt kell megfogalmaznom. A hitvallások jelenléte, illetve magyarázása segíti az istentiszteletet alapvető céljai megvalósulásában. Kálvin után kettős célról szoktunk beszélni: az istentisztelet első célja Isten dicsőítése, másodlagos célja pedig a gyülekezet épülése.17 A keresztyén istentiszteletnek kezdettől fogva integráns része a homológia, a hit megvallása (Róm 10,9- 10). Jelenlegi istentiszteletünk bizonyos formáiban szerepel az Apostoli hitvallás közös elmondása. Az új liturgia készítői szeretnék állandó liturgiái elemmé tenni hitünk alapjainak megváltását.18 A hit megvallásának - ahogy hallottuk - fontos doxológiai funkciója van. Nem hittételek állításáról van szó, hanem vallástételről, a Szentháromság Isten dicsőítéséről. Ezt erősíti a hitvallás jelenléte, de különösen az olyan speciális isten- tiszteleti forma, mint a kátémagyarázatos istentisztelet. A gyülekezet építését, hitbeli erősödését is szolgálja a hitvallás és annak magyarázata, elég, ha a katechetikai funkcióra gondolunk, de a közösségi és önmeghatározó19 funkciók is ez irányba hatnak. II. Gyakorlati vonatkozások Ezek előrebocsátásával térjünk rá a hitvallás-magyarázat gyakorlati vonatkozásainak taglalására. Milyen feladatokat jelent az igehirdetés, illetve az egész istentisztelet számára a hitvallás-magyarázat? A káté, illetve a hitvallások egyéb kontextusban (pl. a konfirmációi oktatásban) történő magyarázatára itt most nem térek ki, megmaradok a tisztán istentiszteleti és igehirdetési feladatok mellett. Előre veszem a liturgikai feladatokat, mert ezekről rövidebben kívánok szólni. Tulajdonképpen egy feladatról szólok: Adjunk teret újra a kátémagyarázatos istentiszteleti formának a gyülekezet istentiszteleti életében! Amikor az Igehirdetők kézikönyve készült,20 az erről a témáról író Sebestyén János 10%-ra becsülte azoknak a gyülekezeteknek a számát, ahol a Heidelbergi Káté rendszeres használatát feltételezni lehetett.21 Ha a rendszeres használaton a kátémagyarázatos istentiszteletet vagy bibliaórai sorozatot értjük, ma sem jobb a helyzet. 16 Fazakas: i.m. 11. 17 Részletesebben szólok erről Liturgika c. teológiai jegyzetemben, SRTA, Sárospatak, 2013.18- 19. 18 Ld.: Fekete Károlyi szerk.): Reformátusok a kegyelem trónusánál. A magyar református istentisztelet megújulásának alapelvei, Kálvin Kiadó, Budapest, 2010.22-23. 19 Ld. fentebb, in: Fekete: i.m. 10 k. 20 Adorján József (szerk.): „Hirdesd az igét" Igehirdetők kézikönyve, MRE Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1980. 21 Sebestyén János: A Heidelbergi Káté a mai gyülekezetben, in: Hirdesd az igét, i.m.: 237-243. Idézett rész: 239. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 20141 1 113
