Sárospataki Füzetek 18. (2014)

2014 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Karasszon István: Vallásreformok az ókori Keleten

Karasszon István monoteizmusról van szó, hanem inkább vallási polémiáról; a hallgatás is polémia, ami pedig a teoretikus létezés állítása. Bárhogy legyen is: Ehnaton reformja nem volt hosszú életű. A thébai papság természetesen ellentámadásba ment át Ehnaton halála után - sőt már előtte, hiszen a fáraó uralkodó társa és veje, Szemenkharé, kényszerült visszatérni Thébába. Az utód mindenesetre egy kilencéves gyermek lesz, aki Tutenhaton névre hallgat eredetileg, de Tutenhamon néven vált ismert­té. A thébai papság nyomására el is hagyta atyja fővárosát, de - és ez bizonnyal kompromisszumra utal - Memphiszbe költözött. A thébai papság visszanyerte privilégiumait, de az új fáraó sírján több olyan díszítő elem is helyet kapott, amely az Aton-kultuszt tükrözte. Nem személyes meggyőződés volt tehát a vallás! A visz- szavont reform után nem egységes vallás állt elő, hanem ugyanazok az irányzatok, amelyek III. Amenhotep korát jellemezték, látens módon tovább éltek. Fél évszázaddal később a kor másik szuper-nagyhatalma, a Hettita Birodalom is hasonló reformot élt át. A heretikus király ezúttal Muwatalli névre hallgat, s annyiban hasonlít Ehnatonra, hogy szintén egy jelentős uralkodó örökébe lép. II. Mursili ugyanis még az egyiptomi hatalommal is dacolhatott, s nem kevés siker­rel. Szemben azonban Ehnaton helyzetével, úgy tűnik, semmilyen előszele nem volt a reformnak - hacsak azt nem vesszük oknak, hogy Muwatalli kapcsolata megjobbíthatatlanul rossz volt atyja legutolsó feleségével, így az udvar nem lehe­tett éppen kényelmes otthon számára.5 Vajon azonban ez elegendő ok arra, hogy a régi rezidenciát, Hattusát elhagyja, s újat alapítson, Tarhuntasszát? Talán igen, talán nem: Muwatalli igen erősen háttérbe akarta szorítani a női elemet a hatalom gyakorlásában, tehát motivációjában az anyakirálynő negatív szerepe fontos le­hetett. Mások azonban úgy tartják, hogy ez nem lett volna elegendő. Az új király azért költözhetett Délre, mert az egyiptomi támadástól tartva jobban szemmel kísérhette a csapatok mozgását, s irányíthatta a katonai operációkat.6 Muwatalli későbbi uralkodása maximálisan igazolja ezt a hipotézist is! A vallás megújítása tekintetében azonban a hettita példa némelyest eltér Ehnaton reformjától. Muwa­talli gyakorlatilag az egész isteni panteont magával vitte Tarhuntasszába, igaz ugyan, hogy a panteonnak egy elemét ő is kiemelte. Az új istenség, ami a 140 többi isten fölött állt, Pihasszasszi névre hallgat. Vallástörténészek azonban azt mond­hearkens to his son's prayers. Akhenaten is king on earth, as his father is kin gin heaven. He is like his father, in fact he is his father's image on earth; and his 'beauty' is that of the Sun-disc." (Akhenaten. The Heretic King, Princeton, Princeton University Press, 1984,179). 5 Jegyezzük meg, hogy bár patriarchális társadalmakról van szó az ókori Keleten, ez a motívum, jelesül az anyakirálynő szerepe a politikában, többször is előfordul. 6 C. Burney (Historical Dictionary of the Hittites, Lanham/Toronto/Oxford: Scarecrow Press, 2004, 212) mindazáltal talán kissé leegyszerűsíti a problémát, ha csupán katonai okokat lát az új fő­város megválasztásában.„Even more radical was the decision of Muwatalli, around the middle of his reign, to move the seat of royal government from Hattusa to Tarhuntassa. The thinking behind this move was almost certainly the relative vulnerability of the old Hittite capital and desirability of a more secure location, while the king's attention was elsewhere. There is no record to suggest that any return to Hattusa was planned in this reign. 10 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam I 2014 I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom