Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kocsev Miklós: A lelkészi identitás és szakmaiság erősítésének lehetőségei
Kocsev Miklós • A lelkészi munka elsősorban kapcsolati munka (Beziehungsarbeit). Kapcsolattartás több szinten is: Istennel — másokkal — önmagámmal. Megeshet, hogy hangsúlyeltolódás léphet fel. Ezért gondoljunk ennek rendszeresen utána, hogy is áll ez a harmónia? • Azért, hogy önmagámmal is jó kapcsolatban tudjak maradni a szakmaiságom és önmagam védelme érdekében, érdemes nemcsak rohanni és tenni, hanem lehetőség szerint megállni is, és nem félni időt adni önmagámnak, hogy utolérjem magam.14 (Mások meg- megállnak akkor is, amikor még el sem fáradtak.) • Végül - tolakodási szándék nélkül - szeretném megjegyezni azt, hogy a mi hazai református köreinkben a lelkészek lelkigondozását és szupervízióját, vagy bármiféle más ilyen jellegű továbbképzését érdemes megfontolni és komolyan venni. Mert fontosnak tartom, hogy ami a lélek és személyiség formálására irányulhat, az nem téves akkor sem, ha az nemcsak az Igét fogadja el egyedüli gyógyírnak. Az Ige fontos, de van mellette más segítő, kiegészítő lehetőség is a gyógyulás útján. Végül Eddigi szakmai tapasztalatom alapján elmondhatom (önmagam számára láttam ezt jónak), hogy a lelkészi identitás és szakmaiság erősítéséhez hozzájárulhat és szükséges lehet: • egy jó és biztos háttér. Ez lehet családi, gyülekezeti és egyéb, biztonságot adó forrás. Ennek hiánya komoly energiákat vesz el, amíg normálisnak mondható kondíció teremtődik körülöttünk, ami alkalmas az önképzésre is. Ne engedjük meg, hogy a külső körülmények - ill. aminek a kialakítása rajtunk múlna — megfojtsanak bennünket. • egy jó világ- egyházi és teológiai látás (vízió), amire építkezhetünk. Mindezt kiegészítve egy egészséges, jó lelkiséggel / spiritualitással, ami belső tartást ad (Nauta). Részben utaltam már erre, de szerintem nagyon lényeges, hogy jó tartópillérek legyenek a szakmai- és személyiségi hátteremben. Ez véleményem szerint az idők folyamán változhat és alakulhat. De mindenképpen segít abban, hogy eltaláljak azon az úton, amelyikre ráléptem. • kellő nyitottság úgy mások, mint önmagam felé, hogy tudjam, mire érdemes figyelni. Engedjem közel magamhoz a külső hatásokat, véleményeket. Nem mindent magamra venni, ami nem rám tartozik, vagy nem rólam szól - tudni érteni és kellő distanciát tartani (ami nem a distancia luxusa). Mindez lehet az éleslátás és finom érzék kérdése (Heitink). Mivel az identitás és szakmaiság nem lezárt, ezért ez folyamatosan táplálkozik. Ne csak szlogen maradjon, hogy a „jó pap holtig tanul”, hanem valóság is. Ebben a helyzetben lesz kérdés számomra — mintegy részben a fentiek összefoglalásaként is -, hogy a szolgálatra képes és alkalmas személy, mint a szakmájában, hivatásában professzionális személy szükség szerint kész és képes: 14 A. Grün: Boek van levenskunst, (Vlucht niet voor je zelf.. .89.) „Aki nem tud megállni, az gyakorta azért is van, mert az ember nem szeretne szembenézni önmagával.” 90 Sárospataki Füzetek 2013/1-2
