Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa alapszemléletét, amit a keresztyén megközelítésben lát. „Nem a „bűvölet” vezette [Makkai] tollát, amely egyik budapesti ismertetője szerint a költő-zseniből rásu- gárzott, nem is a sokaknál tapasztalható téma-szerelem; új s az Ady-irodalom- ban eddig páratlanul álló, nagytermékenységű írói cselekedete lényegében ennyi: megmutatta Ady sebesült testét-lelkét a tiszta keresztyénség sugaraiban.”61 Reményikhez hasonló transzcendens megközelítésben szemléli Makkai művét és a kibontakozó vitát Csanády György. Ady személyisége nem választható el az istenkereső lélektől, akit maga Isten formált olyannak, amilyen volt. „S vájjon nem azért járatta-e meg vele Isten a poklok mélyét, hogy trombita legyen, amely saját, sokban nem kisebb vétkeinek nagy, őszinte, mély megbánását zengesse visz- sza? Vájjon nem küldetése volt-e az a sok testi gyalázat, példázni rajta a magunk közös gyalázatát, vájjon Ady élete nem nagyszerű példázata volt-e az isteni kegyelemnek, amely addig nem hagyta elesni az embert, amíg az hozzá vissza nem talált: „Már őt örökre megtaláltam, Egyek leszünk mi a halálban.” Ady küldetés volt, áldozat, elrothadó mag, melyből kinőtt az idők kalásza.”62 Ebben a szemléletben Ady értékelése az erdélyi magyarság sorskérdéseivel kerül szoros viszonyba. Az eddig idézett szerzők lényegében Szász Károly bírálatának ismeretében szólaltak meg. Szász, aki maga is református volt, apja Makkaihoz hasonlóan püspök, kifejezetten felháborodással utasítja vissza azt az álláspontot, hogy Ady az egyetlen vallásos költő, sőt önmagában azt, hogy vallásos költő lenne.63 Ahogy már Reményik is utalt rá, Ady különböző verseiből és azok összefüggéséből sorokat kiragadva érvel amellett, hogy Ady kifejezetten istenkáromló. Szász tehát nem Makkai alapállását elemzi, mely szerint azért tekinthető Ady kiemelkedő vallásos költőnek, mert a lírájában tükröződő vallásos élmény egészen egyedi s különösen a bűnbánatban mutatkozik meg. Ezzel összefüggésben, akik pozitívan szóltak fel Makkai mellett, többnyire Szász Károlyt súlyosan elmarasztalták. Volt olyan is, mint például Kuncz Aladár, aki Szászt egyenesen tudatlannak és ijesztően műveletlennek nevezte, mely egyben jól jellemzi a vita rendkívül éles voltát.64 Szász oldalán sorakozott fel a szintén akadémikus Vargha Gyula, aki ráadásul egyenesen a Tudományos Akadémia képviseletében foglalt állást. Álláspontja kitűnően mutatja a Makkait meg nem értők gondolkodásának eredőit. Vargha hangsúlyozza, hogy „Református ember vagyok. Buzgó reformátusok voltak őseim, apai, anyai ágon föl néhány századig. Egy szépanyám, agg korában nagy, öreg 61 Áprily Lajos, Magyar fa sorsa. Makkai Sándor Ady-könyve, Pásztortűz, 1927. 62 Csanády György, Megállt az óra, Híd 1927/3. 63 Szász Károly, „Magyar fa sorsa" Makkai püspök Ady-könyvének bírálata, Különlenyomat a Budapesti Hírlap pünkösdi számából, Bp, 1927, 1-39. 64 Kuncz Aladár, Szász Károly Makkai Ady-könyvéről, Nyugat. 1927 12,82. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 4 107
