Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja
Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa megfelelő alapot szolgáltat hozzá. Makkai két tulajdonságát emeli ki, bűnbánatát és Isten-élményét, melyek példát állítanak elénk, hogy hitünk őszinte legyen, s ne csak felvett póz. Az erdélyi irodalmi közéletben igen tevékeny Makkai jól ismerte az Új versek után kibontakozó Ady-vitát, és tájékozott volt annak erdélyi összefüggéseiről is. A költő halála után az erdélyi vonatkozások egyre inkább sajátos utat jártak. Ady költői rangjának elismertetését a fiatal irodalmár nemzedék egyre erőteljesebben munkálta.32 Például a jó barát, Áprily Lajos sokat küzdött a nagyenyedi kollégiumban az Ady-recepcióért. Ez a fiatal irodalmár nemzedék Ady politikai és művészi hitvallását, nyelvi hagyományát tudatosan vállalta, és zászlóként hordozta a konzervatív erdélyi írókkal szemben. Ugyanakkor az 1920-as évek elején bontakozott ki egyre erőteljesebben a transzilvanizmus gondolata. Az ennek szellemiségében élő erdélyi értelmiség Adyt már önmagának követeli, őrá úgy hivatkozik, mint erdélyire. Igaz, hogy a fejedelmi Erdélynek a Szilágyság, Ady szülőföldje része volt, de a történelmi Erdélynek nem. A történelmi hivatkozást azzal egészítették ki, hogy Ady „erdélyiségén” a poraiból újjáéledt magyar szellemiséget értették. Erdélyben történelmi szimbólum a poraiból feltámadó főnixmadár. Az Adyt elsirató Áprily Lajos 1921-ben megjelent, „a halott Ady emlékének” szentelt versében egyértelműen utal a költő szellemi örökségének birtoklásáért folytatott küzdelemre. S amikor a nap láng-arany szekéren a borszínű tenger-habokhoz ért, kigyúlt a harc a patamarta téren s égig csapott a holt Patroklosért. És túl szekér-dörgésen, harci lármán, szitokközül a győzelem kicseng: „Mienk!” üvölti s ittasul a dárdán s a myrmidon rá visszazúg: „Mienk!”.. (Patroklos alszik) Nagyon valószínű, hogy Áprily mellett a másik barát, Reményik Sándor is befolyásolta Makkai Sándor Ady-szemléletét. Reményik kezdettől fogva kritikusan vizsgálta Ady líráját. A Köt a rög című - „a megbékélt Ady Endrének” ajánlott - költemény szinte baráti jobbot nyújtott az eltávozottnak, a két költői világkép és magatartás (az Adyé és az övé) kiegyenlítődéséről beszélt:33 32 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Az elektronikus kiadás a Kriterion Könyvkiadó (Bukarest) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár) 1981., 1991., 1994. és 2002. évi kiadásai alapján készült, 2006, címszó Ady Endre emlékezete. 33 Pomogáts Béla, Reményik Sándor és Ady Endre, Kortárs online, 2011, július. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 1 4 97
