Sárospataki Füzetek 17. (2013)

2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dienes Franciska: A Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa - Makkai Sándor Ady Endre vallásos lírájáról és annak kortársi visszhangja

Makkai Sándor és a Magyar fa sorsa dését, könyvei sorra jelentek meg. Meglehetősen fájlalta, hogy áttelepülése után irodalmi munkásságát nem kísérte jelentős figyelem: „1936 után írt szépirodal­mi munkáimmal kapcsolatosan legjobb esetben is csak a hallgatással való mellő­zésre számíthattam e kritikai érdekeltségek részéről.”24 Az Ernyei-családról szóló regénysorozat (Mi Ernyeiek, Szép Kísértet, Szabad vagy) már a háborús években jelent meg (1940-43). Az egyház és az irodalom mellett hazájával és nemzetével is elkötelezetten foglalkozott, ennek szellemében született meg Magyar nevelés, magyar műveltség (Budapest, 1937), valamint Tudománnyal és fegyverrel (Arte et marté), A nemzetnevelés terve (Budapest, 1939) című könyve. Ez utóbbi mű miatt a világháború után perbe fogták háborús és népellenes bűntett vádjával. A tárgya­láson tett tanúvallomásának hitelességét tanítványai megerősítették, így felmen­tették a vádak alól.25 A II. világháború után nagy szerepet vállalt az állam és a református egyház közötti megegyezés előkészítésében, megkötésében és annak gyakorlatban való elterjesztésében a gyülekezetek között. Egészségi állapota a rengeteg munka és szolgálat közben fokozatosan romlott. Mind lelkileg, mind pedig testileg megeről­tető volt számára az egyházi munka és az irodalmi tevékenység. Betegsége kö­vetkeztében a Bethesda kórházba vonult be. 1951. július 19-én, 61 éves korában hunyt el.26 II.2. Makkai Sándor találkozása Ady Endre költészetével Makkai Sándor az egyetemen került kapcsolatba Ady Endre költészetével. Ő maga írja le a Magyar fa sorsa bevezető részében, hogy számára mekkora meglepetés és újdonság volt az „Ady-kérdés.” Makkai már a gimnáziumi évek alatt bonto­gatta szárnyait a költészet területén. Petőfi és Arany útjain járt tovább, nem vette észre, hogy azóta már új idők köszöntöttek be. Fiatal korának védett falai között nem találkozott korának Petőfijével, ahogyan felvilágosult társai jellemezték Adyt. „[...] aki Petőfi volt a maga korában, az ma Ady Endre a mi korunkban.”27 Óri­ási megrázkódtatásként érte, hogy amit ő eddig követendő és egyetlen példának látott életében és költészetében, hirtelen szertefoszlik, és egy idegen hatalmasság kerül a helyére. Ekkor kezdett el Ady verseivel megismerkedni, s ezen az úton a düh és a csalódottság vezette. Ádáz kutatómunkába kezdett, hogy megtudja, mi­től olyan nagyszerű ez az új költő, hogy a régiek helyébe képes lépni. Teljesen összezavarodott, hiszen az eddig biztosnak vélt talajt egyszerre kirántották alóla. „Csak természetes, hogy most már elvesztettem a mértékemet az örökszép iránt is, ami a régiekben van.”28 Végül szerencsés kimenetele lett ennek a megrázó él­ménynek, mégis fájlalta, hogy korábban nem találkozott Ady nevével. Az a tény, 24 Makkai Sándor, Szolgálatom, i.m., 123. 25 If). Fekete Károly, Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága, Kolozsvár, Erdélyi Református Egyház, 2000, 34. 26 I.m., 35-37. 27 Makkai Sándor, Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete, Bp., Soli Deo Gloria, 1927, 5. 28 I.m. 6. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 201314 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom