Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barnóczki Anita: Elkülönítés, különülés, különállás - az előítélet és identitkásképzés egyes kérdéseinek megjelenése a cigány gyermekek hitoktatásában
Különítés, különülés, különállás Bár a csoportokhoz való tartozásnak vannak feltételei, és a csoporttagságot belső kötelékek határozzák meg, a csoportok közötti különbségtétel nem kell, hogy feltétlenül feszültséget generáljon. Ezzel együtt igaz, hogy a csoportok egymáshoz való viszonya sokkal több esetben ellentmondásos, mint egymást kiegészítő, támogató. A feszültség nagyban függhet a csoportban (akár személyesen megélt, akár a csoporttagsághoz kötődő) megélt fenyegetettségtől, mely lehet szimbolikus vagy valóságos.21 A reálisnak tekintett fenyegetések főként egy csoport fizikai jólétére vonatkoznak, amelyet fenyegetve érezhet egy másik csoport által. Az extrémnek tekinthető fizikai erőszak mellett (mely hazánkban is nyomon követhető az utóbbi idők híradásaiban főként a cigány-magyar viszonylatokban) minket jobban érintő két vonása e fenyegetettségnek a gyakorta tapasztalati alapú (ennek tárgyalása később kerül sorra), bár sztereotip elemeket és előítéletességet egyaránt tartalmazó vagyon-féltés, illetve az egzisztencia féltése. Ez utóbbiról Allport már idézett művében maga is részletesen beszámol, és arra a számunkra is tanulságos megállapításra jut, hogy a fenyegetettség érzése nem az illető csoport társadalmi státuszától függ (ti. mennyire van közel az alacsony státuszú, fenyegetőnek ítélt csoporthoz), sokkal inkább a társadalmi státusz mozgásáról, vagyis attól, hogy mennyire mozdul el negatív irányba az illető és csoportja társadalmi státusza.22 Ez a fenyegetettség-érzés eltérő mértékben, de mindannyiunkban megjelenik, hat a gondolkodásunkra, érzelmeinkre, és esetenként a viselkedésünkre is. Tovább erősödnek félelmeink a fenyegetőnek ítélt csoport kiterjedtségétől, létszámától, növekedésétől függően - talán nem véletlen, hogy a cigányság az a csoport, amelyhez a legtöbb félelem kötődik társadalmunkban. Félelmünk pedig visszahat az adott csoport nagyságának érzékelésére, tovább erősítve szorongásunkat, és alátámasztva, mintegy racionalizálva félelmünket.23 Richárd, Szarka László (szerk.): Mindennapi előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. Az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Évkönyve 5. Budapest, Balassi Kiadó. 2006. 9. 21 Walter G. Stephan, Oscar Ybarra, and Kimberly Rios Morrison: „Intergroup Threat Teory", in.: Todd D. Nelson (szerk.): Handbook of Stereotyping, Prejudice, and Discrimination. New York, Psychology Press, 2009. 3.fej. 43-59. 22 Érdemes végiggondolni a pedagógusi egzisztenciák válságának kérdését, melyre a rendszer- váltás óra keresik a megoldást. Segítség lehet ebben a Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás című szakmai műhelykonferencia (Budapest, 2011.02.09. - Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKLTUDOK társszervezésében) összefoglaló anyaga, mely elérhető: http://www.tarki-tudok.hu/files/osszegzes_feb9.pdf 23 Érdekes végigtekinteni a közelmúltban kidolgozott A nemzeti romaintegrációs stratégiák keretrendszere 2020-ig című dokumentum statisztikai mellékletét, amelyből világosan kiderül, hogy a cigányság létszámára vonatkozó becsült minimum és maximum értékek között óriási eltérés, Közép- és Kelet-Európa esetében többszörös olló mutatkozik. (Magyarország: 400.000- 1.000.000; Románia: 1.200.000 - 2.500.00; Szlovákia: 400.000-600.000; Csehország: 150.000- 250.000) A teljes statisztika áttekintéséből kitűnik, hogy a becsült minimumok és maximumok közötti különbség arányosan nő az adott országban élő cigányság létszámával. Elérhető: http://eurex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0173:FIN:HU:PDF Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 4 63
