Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 4. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Enghy Sándor: Pár hónappal évkezdés után
OKTASS, HOGY ÉLJEK! Enghy Sándor PÁR HÓNAPPAL AZ ÉVKEZDÉS UTÁN Az iskolai ciklus tekintetében ez az év alig kezdődött meg pár hónapja. Ez a kezdet nem volt abszolút, hiszen valahonnan tartunk valahova. Aki most lépett erre az útra, az sem most kezdi. Megérett benne egy döntés, és rálépett erre az útra, amelyet mi már meg- kezdtünk, akár diákként, akár tanárként, akár dolgozóként. Az utaknak pedig megvan a maga nehézsége. Hogy mitől nehéz egy út, annak sok oka lehet. Például a cél. Aki próbált már például egy erdőben utat rövidíteni, az tudja: azzal nem biztos, hogy hamarabb hazaérünk, ha letérünk az útról, mert rövidíteni akarunk. Mert a döntés egy úton megnehezítheti magát az utat. Mózes ötödik könyve egy útról szól. Izráel népe haladt az úton, az ígéret földje felé. A 17. rész abból az összefüggésből való, mely a Tízparancsolathoz kapcsolódik. Tulajdonképpen egy program jelenik meg ott, Mózes beszédében. Azzal a programmal Mózes a nép számára annak az életnek az alapjait rakja le, melyre mint szilárd talajra építheti majd fel életét Kánánban, Istene szempontjaihoz igazodva. A szakasz a vezetés szempontjaira koncentrál, melyben helye van a döntésnek, törvényhozásnak, ítéletnek, nem csupán helyi szinten, hanem adott esetben magasabb fokon is. Ahol a helyi bírák nehéz ügyekben nem tudtak döntést hozni, be kellett avatni az Úr által kiválasztott helyen működő központi törvényszéket, legfelsőbb bíróságot a papokkal. A városokban hét bíró működött, s mindegyikükhöz két hivatalnok társult Lévi törzséből. A nehéz eseteket küldték a szent városba, hogy ezekben az ügyekben a főpap, a próféta és a szanhedrin szerinti jó döntés szülessen. Valószínű abban a testületben, melyet Flavius Josephus és az evangéliumok Sárospataki Füzetek 17. évfolyam [ 2013 | 4 5