Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kovács Árpád: A keresztény imádság efficienciájának bizonyítása kutatások és felmérések alapján
A keresztyén imádság efficienciájának bizonyítása.. Jelen dolgozat nem kételkedik az eddigi kutatások eredményeiben, hiszen tudományosan bizonyíthatóak, viszont nem az imádság igazi és holisztikus céljával kapcsolatosak. Az egészségre vonatkozó kutatásoknak van némi kapcsolatuk az imádság biblikus céljával, hiszen a Zsoltárok könyvében is megtalálható az ígéret: „Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet” (Zsolt 103:3), azonban ez sem tekinthető az imádság elsődleges céljának. A magok csírázásával kapcsolatos kutatás viszont már radikális leszűkítése az imádság aktusának. Igaz ugyan, hogy az ima látható és bizonyítható eredményekkel rendelkezik, de mint már említettem, az imádság fő célja az Isten és ember közötti kapcsolat megteremtése. Másrészt azonban az ilyen jellegű kutatások bizonyítékul szolgálnak az ima-jelenség validitására és efficienciájára vonatkozólag. Ez egy igen fontos érv, amely a hitetlen ember számára is bizonyíték lehet: az ima fogalma nem a hívő ember találmánya, sőt, nem is egy pszichológiai trükk. Több, mint ami vallásos megközelítésből elmondható róla. Nem más, mint az ember kommunikálása Istennel, amikor Elé tárhatja saját, illetve mások szükségleteit. Létezik azonban egy tényező, amelyet csak az Istenben hívő ember fogad el: pusztán az teljesülhet, amit Isten is jónak lát. Az ima eredményességének tehát ez elengedhetetlen feltétele. Kivételt képez ez alól az az imakategória, amelyben az elcsendesedésnek, a ki- vagy elbeszélésnek (katarzis), valamint a bizalomnak önmagában megnyugtató, terheket megkönnyítő hatása van, amely nem függ az isteni akarattól, jóváhagyástól, közbelépéstől. Ezt tűnik igazolni dr. Larry Dossey is, aki több könyvet is írt az imádság tudományos megközelítéséről21. A kutató úgy véli, az orvostudomány harmadik korszaka a „nonlocal medicine”, amely az ima és a benne rejtőző szándék legújabb felfedezéseit öleli fel22. Kijelenti, hogy a hitnek és gondolatoknak tudományosan bizonyítható erejük van, bár gyakorta negatív konnotációval rendelkeznek. Ilyen módon az imádság - mint intenció, akarat, gondolat - önmagában is erővel bír, ereje valóságos tény, amelynek látható és igazolható eredménye is van. A kutatási eredmények viszont arra a konklúzióra is vezethetnek, hogy az imádság independens erőforrás, amelynek effektusa és eredménye van az emberi életen kívül élő világra is, amennyiben a kérés bizonyos feltételek teljesítésével történik meg. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy minden ima meghallgatásával Istennek célja van az emberekkel, az is valószínű, hogy Istennek a kutatókkal is terve volt: a kutatás eredményét közölték az olvasókkal, hogy hitük erősödjék az ima efficienciáját illetően, és hogy ezáltal életük is gazdagabbá váljon. Olyan terület ez azonban, amely az ima teológiai vizsgálatához tartozik, és nem tárgya értekezésünknek. Williams Debra így vélekedik imakutatásai eredményeiről: „Ezek a tanulmányok meggyőző bizonyítékokat sorakoztattak fel az imádság erejét illetően. Az eredmények 21 Be Careful What You Pray For, You Just Might Get it, Harper, San Francisco, 1997; Prayer is Good Medicine, Hot to Reap the Healing Benefits of Prayer, Harper, San Francisco, 1996; Healing Words, The Power of Prayer and the Practice of Medicine, Harper, San Francisco, 1993 22 Dossey Larry: Reinventing Medicine, San Francisco, 1999. Ebben a könyvben az orvostudomány három korszaka a következő: I. a mechanikai orvoslás (mechanical medicine), II. a pszichoszomatikus orvoslás (psychosomatic medicine, III. nem-helyhez kötött orvoslás (nonlocal medicine). A harmadik korszak magában foglalja mindazokat az előnyöket és figyelmeztetéseket, amelyeket az ima és az intenció megértésének a fokozása hozott. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 201313 97
