Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Péter: Eperjes mint a felső-magyarországi evangélikus művelődés központja a 16-17. században
Eperjes mint a Felső-Magyarországi evangélikus művelődés központja ... A Rákóczi-szabadságharc több mint száz év múltán lehetővé tette az evangélikus zsinat összehívását, amely 1707 áprilisában ülésezett Rózsahegyen. Az intézetet a zsinaton három követ képviselte: Szirmay Miklós, Brezinay János és Heydenreich János felügyelők. A Kollégium ügye azonban a többi követ számára is fontos volt. A zsinat nagy figyelmet szánt az iskolának, és az 5. és a 24. cikkelyében foglalkozott vele. A magyarországi evangélikus iskolahálózatban különös helyet jelölt ki számára, mialatt az összes szuperintendensnek elrendelte, hogy a Kollégiumnak különös figyelmet szenteljenek. Tekintettel a fennálló nehéz anyagi helyzetre, országos pénzgyűjtéseket kezdeményezett.55 A külföldi segély érdekében a zsinat követséget küldött ki a svéd királyhoz Krman (Kerman) Dániel dunáninneni szuperintendens és Pohorszky Samu vezetése alatt.56 Eperjesen, a háborús helyzet és az egyre romló gazdasági viszonyok ellenére, sikerült Rezik Jánosnak rendes tanítást biztosítania az összes osztályban. Ebben az időben is tanultak a Kollégiumban olyan ifjak az ország több vármegyéjéből, akik a szatmári béke után mint teológusok, írók vagy tudósok lettek híressé. így a szabadságharc alatt tanult Eperjesen Matthaeides Samu későbbi rektor, Raymann János Ádám későbbi orvos (aki elsőként vezette be nálunk a himlő elleni oltást) vagy Bárány János pedagógus és író. Mivel a Kollégium gyors fejlődését elsősorban a fejedelem igazságos valláspolitikája tette lehetővé, egykori vezetői „Collegium Rákóczyanum”-nak nevezték el. Már a szabadságharc vége felé, 1709. május 13-án összeült Eperjesen a felsőmagyarországi evangélikus egyetemes gyűlés, amely más kérdések mellett a Kollégium további feladatairól is tárgyalt. Követei akkor jóváhagytak egy nagyszabású tervet, amely az intézet működésének több részletét érintette, és új, országos feladatokat jelölt ki az iskolának.57 Ilyen volt az egyetemes evangélikus levéltár és a központi jegyzőkönyv létrehozása, amelynek a kor legfontosabb eseményeit kellett tartalmaznia (a szécsényi országgyűlés törvénycikkei, a rózsahegyi zsinat végzései, a svédországi követségek leírása, az intézet története stb.).58 Ez a tervezet sokat jelentett a Kollégium modern oktatási intézetté történő átépítésénél. Az új feladatokkal a magyarországi evangélikusok központi és legfőbb tudományos, kulturális intézményévé vált volna, amely több szempontban egy valódi egyetemnél is jelentősebb lett volna. A politikai-társadalmi viszonyok kedvezőtlen fordulata azonban megakadályozta végrehajtását. 1710 nyarán dühöngött Eperjesen a pestis, amelynek több mint 3000 ember esett áldozatul (az exulánsokkal és a kuruc katonákkal együtt), ami a lakosság több mint felét jelentette.59 Mivel a járványban Rezik János rektor is meghalt, helyére Matthaeides Samut 55 EOL Budapest, I. a 9. 20: Originale Synodi Rosenbergensis Evangelicae in Memoria serenissime Posteritati conservatur. 56 KRMAN, Daniel, ml.: Itinerarium. Cestovny denník. Ed. Minárik, Jozef - Viktory, Gustáv. Bratislava 1969. 57 SA Presov, EKP 101: Projectum circa Requisita per Statum Augustam Evangelicum in Genere et Signante ad Collegium Epperiessiense procuranda: Epperiessini Die 13. May 1709 Signatum. 5B Uo. 59 LASZTÓKAI, László: Adatok Eperjes szab. kir. város haditörténetéröl a legrégibb idöktül az 1711 -ik év végéig. In: Az Eperjesi kir. kath. fögymnasium 1878/79-ik tanévi Értesítője. Eperjes 1879. 55. o. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 j 3 89
