Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Pótor Áron: A Hitvalló Egyház harca
Pótor Áron A Pfarrer-Notbund-hoz tartozó lelkészek az egyházpolitikai viták eltiltásában a hitvallás veszélyeztetését, a hitvallás védelmének az eltiltását látták, s a rendeletet követő vasárnapon a rendes istentiszteleteket hitvalló istentiszteletekké és hitvalló gyűlésekké szélesítették ki. Országszerte hirdették, hogy az egyház hite veszélyben van, hiszen a birodalmi püspök nemhogy védené, hanem rendeletéivel egyenesen eltiltja vagy veszélyezteti a hit védelmét. A tiltakozások olyan népi mozgalmakat eredményeztek, hogy a hatóságok csak a legszigorúbb eszközökkel tudták elnyomni azokat. Több lelkészt letartóztattak és helyeztek védőőrizetbe, a birodalmi püspök felfüggesztette azokat az egyházi vezetőket, akik az újabb tiltakozásokban részt vettek. Ennek következtében egyre több külföldi lap kezdett foglalkozni a hívő evangélikus egyház üldözésével. Az állam vezetői is látták, hogy az áldatlanná vált harc mindjobban elmérgesedik, és a német egység teljesen felborul.40 Hitler, aki kínosan figyelt arra, hogy a környező országok sajtója miként vélekedik róla, tekintélyének teljes súlyával kísérelte meg létrehozni az egységet, így 1934. január 27-én kihallgatásra magához rendelte Müller birodalmi püspököt a tartományi püspökökkel együtt, s megkérte őket, hogy normalizálják a helyzetet. Ezt követően jelent meg az evangélikus egyház vezetőinek nyilatkozata, amely elítélte a Harmadik Birodalom ellen való áskálódást a külföldi lapok hamis híreivel együtt, s kijelentette, hogy a tartományi egyházak vezetői egy véleményen vannak a birodalmi püspökkel, s támogatják őt abban, hogy az egyház tekintélyét minden ellenzéki támadással szemben megóvja.41 Ha Hitler és Müller azt gondolta, hogy január 27-én létrehozták a békét és egységet, nagyon tévedtek. A Pfarrer-Notbund Niemöller aláírásával 1934. január 31-én levelet küldött Müller birodalmi püspöknek és a tartományi püspököknek: „A január 27-én bekövetkezett kapituláció minket a legmélyebben érintett és megrendített, mert abban nem látunk mást, mint az evangélium és az egyház nyílt elárulását. Nagyon félünk, hogy az evangélikus egyház ezt a csapást nem tudja kiheverni. Félünk, hogy az egyház vége közeledik.” A Pfarrer-Notbund éles levele után több száz lelkész ellen eljárást indítottak. Niemöllert is nyugdíjazták, valamint február 10-én dahlemi parókiájába fenyegetésül bombát is dobtak.42 8. Hitvalló zsinatok Barmenig Mindez csak olaj volt a tűzre. A Sportpalast-ban történő beszédek és az azt követő, a hívő egyházat erőteljesen támadó rendeletek és felfüggesztések nyomán az emberek tömegesen léptek ki a német keresztyének táborából, és szabad hitvalló zsinatok keretein belül egy egységes hitvalló egyházi front kezdett kialakulni.43 A hívő egyház számára a legnagyobb eredményeket ezek a zsinatok biztosították. Ahogyan az első állampüspöki választás után a német keresztyének gyűléseket tartottak, úgy most a hívő egyház sietett zsinati összejöveteleken hódító útjára. Az átpártolások miatt a tartományi egyházakban 40 Király Kelemen: i.m. 113. 41 Szimonidesz Lajos: i.m. 36. 42 Király Kelemen: i.m. 114. 43 Siegmund, Johannes Jürgen: Bischof Johannes Lilje, Abt zu Loccum. Vandenhoeck& Ruprecht, Göttingen, 2003. 62. 74 Sárospataki Füzetek 17. évfolyam | 2013 | 3
