Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Jenei Péter: Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban. Bibliai írásmagyarázat a kirekesztettek és az elnyomottak szemszögéből
Fordulatok és új irányzatok az írásmagyarázatban posztmodern módszerrel „beírják” magukat olyan passzusokba, ahol eredetileg nem szerepelnek. A homoszexuális exegézisben gyakran lehet találkozni a Gál 3,28 kreatív olvasatával: Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő, nincs heteroszexuális, sem homoszexuális: mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Az ilyetén exegézis már nem a szöveg más szemszögből való új ráolvasását, felszabadítását, hanem tulajdonképpen újraírását jelenti, ami már egy egészen más hermeneutikai eljárás...52 III. Összefoglalás A fentebbi vázlatos áttekintés mentén láthattuk, hogy a felszabadítás-teológiák gondolkodói számára az elnyomás, illetve a kirekesztés kontextuális módon realizálódik, épp ezért a felszabadítás-teológiák különböző válfajai meglehetősen kontextuális válaszokat adnak a számukra személyre szabott problematikára. Kiindulópontjuk minden esetben az, hogy Isten preferenciálisan a szegények mellett áll, így Isten követőinek is preferenci- ális döntést kell hozni a szegények, kitaszítottak mellett felszabadításuk érdekében. Miután a felszabadítás-teológiák bevallottan elkötelezettek az elnyomottak mellett, mi több, szerzőik maguk is az elnyomottak soraiból kerülnek ki, így a kirekesztésre adott válaszuk természeténél fogva egyszemszögű. Teológiai reflexió ez a kirekesztésre, elnyomásra a kirekesztettek, elnyomottak szemszögéből. Jogosan tehető fel tehát a kérdés: vajon nem arról van-e itt szó, hogy a Biblia üzenete egyéni csoportérdekek mentén kisajátításra, válogatásra, illetve leegyszerűsítésre kerül? Mindezt szem előtt tartva a felszabadítás teológiák episztemológiai fordulatot hirdetnek meg a gondolkodásban, tudományművelésben, illetve hermeneutikai fordulatot irányoznak elő a bibliai írásmagyarázatban. A felszabadítás-teológiák sikerének hatására a 20. század végétől a teológiai diskurzus többé már nem egynemű; a nyugati, akadémikus, hímnemű, protestáns, történet-kritikai (eredet-orientált) teológia és írásmagyarázat többé már nem élvezhet abszolút dominanciát, hiszen az eddig elnyomott, elhallgattatott, szerephez nem jutó csoportok is igényt formálnak a teológiai, írásmagyarázati diskurzusban való részvételre. Ezzel együtt a felszabadítás-teológiák gyakorlói, noha meglehetős egyszemszögűséggel, de olyan szempontokat fedtek fel a Biblia értelmezésében, amelyek eleddig igencsak háttérbe szorultak, vagy meg sem jelentek. A felszabadítás-teológiák mögött lévő elnyomott csoportok aktív előretörésének talán legjelentősebb egyetemes hozadéka, hogy rajtuk keresztül a felszabadítás-teológiákon kívül elhelyezkedő csoportok figyelme is ráirányult egy olyan jelentőségű témára - az elnyomás, kirekesztés témájára -, amelynek társadalmi és teológiai reflexiója igencsak időszerű, egyben vitathatatlan. A felszabadítás-teológiák katalizátor szerepe nélkül az elnyomás, kirekesztés témájának azóta nemigen történt volna meg egy olyan mértékű, jogilag, pszichológiailag, társadalmilag is szerteágazó feldolgozása, amelynek az utóbbi 52 Mindezzel együtt attól mindenképp elhatárolódunk, hogy a szexuális orientáció mentén történő üldözéseket és megalázásokat egy pillanatig is plauzibilis eljárásnak gondolnánk. Az emberi jogok, illetve az emberi méltóság a homoszexuális embereket is megilleti, viszont az, hogy teológiailag hogyan tekintünk a jelenségre, azt egészében véve a Biblia kerete kell, hogy kijelölje, ilyenformán a jelenséget véleményünk szerint a bűn - megbocsátás evangéliumának horizontján (nem pedig a gyűlölet - kirekesztés vallási fanatizmusa mentén) lehet teológiailag reflektálni. Sárospataki Füzetek 17. évfolyam 2013 I 3 25
