Sárospataki Füzetek 17. (2013)
2013 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Annamária: Az eperjesi evangélikus kollégium gimnáziumának története és diáksága a dualizmus korában
AZ EPERJESI EVANGÉLIKUS KOLLÉGIUM GIMNÁZIUMÁNAK TÖRTÉNETE... Az eperjesi kollégium gimnáziumának diáksága Az kollégium diákságát tekintve a gimnázium diákjai voltak a legnagyobb számban. 1867 és 1917 között a gimnáziumot 14 85523 tanuló látogatta, ami évente átlagosan 291 diákot jelentett, természetesen ez a szám eléggé változó volt az egyes évtizedekben. Míg a 19. század 80-as éveinek végéig az egyes tanévekben kb. 200 — 270 tanuló volt, addig a 20. század elején a gimnazisták létszáma meghaladta a 300-at is. Kissé meglepő, de az említett időszakban a legtöbb tanuló az 1917/18-as iskolai évben iratkozott be (448), a legkevesebb (192) pedig 1877/78-ban. Státuszuk szerint a diákok a gimnázium rendes, illetve rendkívüli tanulói lehettek, ez utóbbi esetben olyan diákokról volt szó, akik leginkább egészségügyi okok miatt nem látogathatták az iskolát, vagy vagyonilag tehetősebb családokból származtak, ezáltal magántanárok tanították őket, és az iskolában csak vizsgázhattak. Az elsős diákok 3,9%-ának, a nyolcadikos tanulók 2,7%-ának volt rendkívüli státusza. Viszonylag változatos diákképet kapunk, ha a diákok életkorát vizsgáljuk meg. Az elsős diákok között a legtöbb a 10 éves korú tanuló volt (350), aztán következtek a 11 évesek (291), a harmadik helyen a 12 évesek (112), az utolsó helyeken a 9 (50) és 13 évesek voltak (40). Nem nagy számban, de nem voltak kivételek a 14, illetve a még idősebb tanulók sem. A nyolcadikosok soraiban majdnem teljesen egyforma arányban voltak a 17 és 18 éves diákok (220 a 211), aztán következtek a 19 évesek (119), érdekes módon 16 éveseket is lehet találni a nyolcadikosok közt (58), a maradék diákságot az idősebbek képviselték (21 éves 6, 22 éves 7 és 23 éves 7). A vizsgált időszak legidősebb diákja 28 éves volt, és az 1902/03-as iskolai évben járta a nyolcadik gimnazista osztályt. A mai elsős, illetve nyolcadikos diákok életkorával összehasonlítva az akkori — életkor szerinti — összetétel viszonylag színes képet ad. Magyarázatként szolgálhat, hogy a vizsgált időszakban sokkal szigorúbban értékelték a tanulók tudását, és így nem volt ritka a sok bukás a tanév végén, ezért így mindkét évfolyamban viszonylag nagy számban voltak az idősebb tanulók. Másik okként említhetnénk ismét az anyagi helyzetet, amely miatt sokan később kezdhették meg tanulmányaikat, vagy megszakítás után folytatták. Érdekes adatokat lehet megtudni az eperjesi gimnázium diákjairól, ha a vezetékneveiket vesszük szemügyre. Az elsős tanulók több mint felének német típusú vezetékneve van (51,4%), például Schültze, Bloch, Weinberger, Geller, Friedmann, Bleuer. A diákok 23% -a magyar eredetű nevet viselt: Hegedűs, Augusztínyi, Bar- kány, Sóska, Merényi, Nagy stb., valamivel kevesebbnek (18%) szlovák, illetve szláv neve volt, említhetnénk például a Pankuch, Palecskó, Stehló, Tomola, Sztrakovics, Schustek stb. neveket. Tipikusan zsidó nevet, pl. Rosenberg, Ilkovics, Medlovics, Moskovics 5,2% gimnáziumi diák viselt. A maradék diákságnak ruszin (1,2%), más, esetleg nemzetiségileg nem pontosan beazonosítható vezetékneve volt. Nagyon hasonló arányok mutatkoztak meg a nyolcadikos diákok vizsgálatában is. A vezetéknév és más adatok segítségével (kastély-birtoklás, fontosabb funkció az udvarnál) — ha az nem volt egyenesen az adatokban feltüntetve (báró, gróf) — a nemesi eredetet is ki lehetett szűrni. 1896 és 1909 között az elsős diákok közt csak egy tanuló volt arisztokrata család sarja, Wardener Iván báró az 1900/01-es iskolai évben látogatta a gimnáziumot. További 15 diáknál az alábbi nevek alapján, mint Desewffy, 23 A diákokat illető adatok az egyes évekből való eperjesi kollégiumi Értesítőkből származnak. 2013/1-2 Sárospataki Füzetek 119
