Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 3-4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Laudációk

2002-ben elnyerte a Károli Gáspár-díjat.

2005-ben a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Karának tiszteletbeli doktora lett. 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

Nős, felesége Dobai Erzsébet Piroska, két gyermekük van.

Innen, a pataki végekről úgy látjuk őt, mint aki sajátos feladatot nyert, és abban hűséges vitéznek bizonyult. Vigyázóvá lett az egykor virágzó tündérkert, Erdély végvidékké emelkedett Magyar Sionjában. Abban a Magyar Sionban, melyben az Anyaszentegyház ügyének, küldetésének előmozdítása és az egyetemes magyarság spirituális gyarapodásának munkálása megkülönböztetendő ugyan, de egymástól el nem választható atyai örökség. Ez az örökség részben családi meghatározottság gyanánt, Juhász-Tavaszy hagyatékként maradt rá, részben pedig személyes, belső el- hívatásban nyerte feladatul egész életére. Ide kívánkozik az az idézet, amit az Insti- tutioról írt tanulmányában Juhász Tamás emelt ki Tavaszy Sándor — tehát a nagyapa — dogmatikájából. „A láthatatlan egyház hite először azt teszi, hogy a keresztyén ember a legszéttépettebb keresztyénségben, a legádázabb felekezeti harcok között és a legvigasztalanabb társadalmi helyzetben, a leggonoszabb támadásokkal szemben is reménységgel néz a jövendőbe, mert bízik a láthatatlan egyház győzelmében. Az ő kiváltsága az, hogy még áldozatok árán is szolgálja azt az egységet, amely el van rejtve Krisztussal együtt az Atya Istennél. A keresztyén ember nem azért a talpalatnyi térért küzd, amelyet elfoglal ebben a világban, hanem kizárólag a Krisztus dicsőségéért.” Ügy látjuk, hogy a Juhász Tamás neve mellé az Élet Könyvében ez van írva: Bonus Miles Christi Jesu. (Kalos sztratiótész Xrisztu Jészu.)

158 Sárospataki Füzete k.201 2/ í 4