Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról

b. A Gyönkre történt áthelyezést követően Az iskola áthelyezéséről az 1812. február 4-én Gyönkön tartott gyűlés döntött. A gyönki földesurak tárt karokkal várták az intézmény áthelyezését. Elhatározták, hogy még abban az esztendőben megépítik az iskolát. Dórjai Hajós Sámuel, Tolna megye főügyésze felkérésére két helybeli házat becsültek fel, Klein Fülöp és Weil Ádám la­kosok tulajdonait, amelyek a „centrális oskola” otthonául szolgálhatnának. A szük­séges hivatalos okmányt az 1812. március 24-én Felsőnyéken tartott egyházmegyei közgyűlés elé terjesztették. Abban állapodtak meg, hogy a továbbiakban az iskola közigazgatási viszonyait oly módon rendezik, hogy az ügyek intézését a Külső-So­mogyi Egyházmegye és a pártfogoló gyönki földesurak közösen végzik. Hajós Sá­muelt választották meg az iskola felügyelőjének, mintegy elismerve ezzel fáradozá­sait a gimnázium nemes ügyéért. Még ugyanebben az évben, június 24-én a gyönki gimnázium első talpkövét saját kezükkel tették le: Dórjai Hajós Sámuel, Magyari Kossá Sámuel és hatéves fiacskája, József, továbbá az akkori lelkész, Sebestyén János. Az épület még ebben az évben, november 28-ára elkészült. A tanítványokkal együtt átköltöztek Nagyszékelyből prof. Mányoky József és corrector Vécsey László urak, akik 1813 pünkösd havának 4. napján tartották az első Gyönkön rendezett vizsgá­kat.44 Mányoky József volt a gyönki iskolának a tulajdonképpeni megteremtője, aki később, mint kiváló képességű és képzettségű ügyvéd, nagy hírnévre tett szert. A jogutód, a Tolnai Lajos Gimnázium tulajdonában van az okirat, amely szerző­désben a felek rögzítették 1812. augusztus 29-én a feltételeket. Megfogalmazói Ha­jós Sámuel, Magyary- Kossá Sámuel, Komádi Nagy Mihály és Csekey János voltak. Szövege pedig a következő: „Mi Gyönki Földes Uraságok meggyőződtetvén arról, hogy kiváltképpen jó nevelés által tétetik az Ember alkalmatossá és tökéletessé a maga életének okos folytatására, az Emberi Társaságra, és a jó hazafiságra, sőt az isteni félelemre is, a jó nevelés pedig leginkább a rendes iskolák által műveltetik, - tapasztalván pedig azt, hogy a körüllevő vidéken csak egy jó rendes Nevelő Iskola is, amelybe az igyekvő szülök az ő gyermekeiket a jó neveléssel a tökéletességre készíthetnék, nem találtatik: ugyanazért, egyedül az emberiséghez és a hazához vonzó azon szeretetünkből, hogy mi ezen szükséges jó nevelést tőlünk kitelhetőképpen előmozdítsuk, oly szándékba jöttünk, hogy Gyönkön a magunk helységünkben egy Német, Magyar és Deák Rhetorikáig inclusive tanítandó osokólát állítsunk fel, melyet a jövendő időkre is állandóvá tégyünk.’¥5 Az iskola támogatói voltak a későbbiekben is: Hajós Sámuel és felesége, Kálai Mária asszony, Magyary-Kossa Péter és felesége, Nádasdi Sárközy Ágnes, Magyary- Kossa Sámuel,46aki ekkor már özvegy volt, Nádasdy Sárközy István és felesége, Csapó Zsófia nagyasszony, mint Csury Csury József úr özvegye, Sári Julianna asszony, aki id. Magyary-Kossa Péter úrnak volt az özvegye, valamint Papi Vizsolyi János úr és felesé­ge, Nádasdi Sárközy Erzsébet. 47 A fentiek közül kiemelkedik dórjai Hajós Sámuel, aki 1756. július 23. és 1840. március 3. között élt. Végrendeletében, amely 1838. december 26-án, Gyönkön került lejegyzésre, 16 000 pengő forintot rendelt az iskola 44 Kálmán Dezső: i. m. 16. p. 4^ A Gyönki iskola szerződése, 1812. Tolnai Lajos Gimnázium irattára, Gyönk 46 Felesége Kenessei Kenessey Anna volt. 47 Domonkos József: A Gyönki Református Gimnázium története a gimnáziumi értesítők tükrében 1806-1948.. Szakdolgozat, 2003. Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Helytörténet 373 D79 A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsoi atáról S ROSPATAI Fl ZETEK 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom