Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról
Keresztes Hajnalka építésére engedélyért folyamodjon. Ez az út végzetessé lett számára, mert áthűlt és súlyos betegségbe esvén 1753. július 2-án befejezte földi szenvedéseit.28 29 30 A második templomról annyi ismeretünk van, hogy a presbiteri jegyzőkönyv leírása szerint 1762-ben a „mennykő megütötte”, de teljesen nem pusztult el, csak a fedelét emésztette meg a tűz. Az időpont vonatkozásában némi eltérés mutatkozik egy levéltári adattal összevetve, melyben így értesülünk az eseményről: „1761-ben folyamodást nyújtottak be a vármegyéhez a kálvinisták, melyben engedélyt kérnek arra, hogy az augusztus 10-én éjjel villámcsapás miatt leégett templomuk tetejét kijavíthassák.925 A harmadik templomnak a fundamentumát 1775-ben tették le királyi engedéllyel, mely esemény előzményeiből az alábbiakat tartjuk érdemesnek figyelemre. Túlzás nélkül állítható, hogy a gyönki reformátusok között az egyre inkább erősödő német ajkú hittestvéreiknek nagy szerep jutott abban, hogy Mária Terézia engedélyezte számukra a templom építését. „III. Károly és Mária Terézia türelmesebb magatartást tanúsított azokkal a protestánsokkal szemben, akik külföldről új telepesként érkeztek a törököktől visszavett területekre. ’90 Ez azzal magyarázható, hogy az államérdek azt kívánta, az uralkodó a német protestáns fejedelmekkel ne kerüljön ellentétbe, mivel a német alattvalók az „anyaországukban” már a westfáliai béke óta szabad vallásgyakorlatot élveztek. Magyarországi viszonylatban ritkaságnak számít a gyülekezet mai templomának torony alatti bejárata fölé beépített kőtábla, amelyen Mária Terézia engedélyező okirata olvasható 1770. szeptember 7. dátummal. A családi krónika feljegyzése értelmében a Magyary-Kossá családból József volt az, aki egyháza érdekében mindent elkövetett a templomépítés megvalósításáért. Volt idő, amikor egy hónap alatt háromszor járt Bécsben Ekeiből, Csallóközből. O vitte véghez, hogy Aranyoson, Ekelen, Gyönkön megengedték a református templom építését.31 A gyönki reformátusok templomának felszentelésére 1777. május 25-én, Szentháromság vasárnapján került sor. A gimnázium tanárának feljegyzése erről az eseményről ekképpen tudósít: „Épültpedig a templom a 6 ágra szétágazott helyben lakó Magyari Kossá család költségén, mindegyik 500frtaljárulván annak költségeihez. ’32 A költségekhez mind a magyar, mind a német ajkú hívek is hozzájárultak, valamint közmunkával támogatták a szent ügyet.Még most is lelkészlakásként használják azt az épületet, amely eredetileg a Magyary-Kossá család tulajdonában volt. A helyi hagyomány, illetve a gyönki egyházközség irattárában fellelhető anyag arra enged következtetni, hogy e hajlék már a templom építése /1777/ előtt is állt.33 Ez a földszintes, boltíves szobákkal rendelkező ház a Magya- ry-Kossa család kúriája volt. Pontos építési dátuma nem ismert, de valószínűsíthető, hogy ez volt Magyary-Kossa II. Péternek a XVII. század közepén épített úri háza.34 Az azonosítást megerősíti egy conscriptio is, amely az aprólékos pontossággal be28 Magyary-Kossa Sámuel: i. m. 108. p. 29 Székely Ferenc: Régiségek - Adatok a Tolna megyei reformátusok történetéhez. — Gyönk. PEIL 1896. 33. szám 325. p. 30 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945, Bp. 1985. 145. p. 31 Magyary-Kossa Sámuel: i. m. 76. p. 32 Széki Elemér történeti vázlata, Presbiteri jegyzőkönyv I. GYRE 33 Végh József - Ördög Ferenc - Papp László (szerk): Tolna megye földrajzi nevei. 1981. 136. 22.sz. 34 Magyary-Kossa Sámuel: i. m. 51. p. Sáros Füzetek
