Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A Magyary-Kossa család és Gyönk kapcsolatáról
Keresztes Hajnalka Nemességét a család 1699. márczius 10-én hirdette ki Komárom vármegyében. '3 4 5 6 A családnak több megyében is volt birtoka, mert ott találjuk a Bars vármegyéhez tartozó Szénásfalu4 tulajdonosai között, valamint Pest vármegye nemesi családjai között is. A Pest megyei nemes családok közötti felsorolásban sokkal bőbeszédűbb a tudósítás. A fentieken kívül azt is megtudjuk, hogy K. Albert után az I. Rudolftól nyert nemesség örökösei lettek fia, Gergely, testvérei, Pál és János, valamint leánya, Zsuzsanna. „A család e testvérek után három ágra szakadt és jelenleg Jász-Nagykún-Szol- nok, Tolna, Komárom, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos és részben ma is az. Nemességét Barsban 1600-ban, Komáromban 1699-ben és 1727-ben, Veszprémben 1758- ban, továbbá Heves-, Tolna és Fejér vármegyékben hirdették ki.5 Nagy Iván leírásából még szélesebb képet kapunk a családról: „E család törzs őse Kossá Albert volt, máskép Magyary-nak vagy nagy-sarlói Kossának is íratott. Nevezett Kossá Albert E. -újvárban katona, saját, úgy fia Gergely, és apúl testvérei Pál és János részére 1599. april 1-én Prágában kelt czímeres nemes levélben nemesíttettek meg Rudolf királytól. A nemes levél 1666-ban Nyitra megyében kis Tapolcsányban hírdettetett ki.% Magyary-Kossa Sámuel7 a családról írt könyvében kifogásolja ezeket az adatokat, úgy vélekedik, hogy csak röviden említi a családot, és adatai többnyire tévesek. Nem csoda — írja —, hogy egy ilyen óriási munkába, mint Nagy Iváné, hibák csúsznak be, ha maga az illető család nem adott annak idején felvilágosítást. A könyv szerzője igyekszik ezeket a hibákat kiigazítani vagy kiegészíteni.8 A családról a leghitelesebb és legtalálóbb jellemzést egy családtag adhat, a fent említett könyv szerzője, aki így értékel: „A Magyary-Kossa család azok közé tartozik, melynek levelei (sajnos csak részben) megőriztettek a mai napig. A család nem tartozik azok közé a ragyogó családok közé, melyek történelmi nevezetességű eseményekben vezérszerepet vittek, nem lett világhírűvé, talán nem is akart azzá lenni. Egyszerű, de becsületes magyar táblabíró familia volt, mely nem csinált nagy zajt, de mégis az ország nagy részében ismeretes és egyes tagjai részint mint közhivatalnokok szerepeltek, részint és különösen a protestantizmus terjesztése, illetve ápolása és a szomorú emlékű üldöztetések alatt védelmezése körül nem kis tevékenységet fejtettek ki, leginkább a Dunán túl, Komárom és Tolna megyében. ”A „Kossá” név eredetére vonatkozóan semmi biztosat nem tudhatunk, több feltételezés él, hogy a régi időben mit jelenthetett. Lehetett akár személynév is, de egy Trencsén megyei település hasonló hangzású községéhez is lehet köze: Koseca, Koszsza, a térképen Kossá néven is szerepel. Esetleg a névadó egy Kosa nevű puszta Jász - Nagykun - Szolnok megyében, Csépához közel. De nem kizárt a Kassa név nyelvjárási változataként Kos- sává módosult kiejtés sem. 3 Magyarország Vármegyéi és Városai, Komárom vármegye nemes családai, írták: A Komárom megyei helyi munkatársak, főszerk. Borovszky Samu, Bp. Országos Monográfiái Társaság 570.p. 4 Magyarország Vármegyéi és Városai, Bars vármegye községei, Bp. OMT 73. p. 3 Magyarország Vármegyéi és Városai, Pest vármegye nemes családai, Bp. OMT 469. p. 6 Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblázatokkal, Pest, 1860. 242. p. 7 Megjegyzés: A könyv szerzője nem azonos a Gyönki Gimnázium életében nagy szerepet játszott Magyary-Kossa Sámuellel, aki a család másik ágához tartozott, és korábban élt. 8 Magyary-Kossa Sámuel: A Nagysarlói Magyary-Kossa család története, Budapest 1925. 8. p. ; i sárospataki Füzetek 2.012/3-4
