Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Abraham van de Beek: Az övéihez jött. Krisztus teremtési tulajdonjogáról
He Came to his Own creation. It is added in order to express that Christ is the eternal God who saves his own and gives them freedom and joy—and signs of his love all along the way that Christians go in God’s creation. Absztrakt Az övéihez jött Krisztus teremtési tulajdonjogáról A keresztyén hit Krisztusról szól. Krisztus a keresztyén hit középpontja, ily módon a hitvallás legkorábbi formája egy egyszerű krisztológiai kijelentés: Jézus Úr. Ezt ez alapvető hitvallást kibővíti Krisztus születése, halála és feltámadása. Minden klasszikus hitvallás szívét a krisztológiai rész képezi. Ilyen krisztológiai kijelentéseket azonban közvetlenül megelőz a hitvallásokban egy cikkely a teremtő Istenről. Napjainkban természetesnek tűnhet, ha Istenről mint teremtőről beszélünk, az ókorban ellenben ez nem így van. Az ókori görögök a világot az istenek részének - filozofikusabb körökben a nem létező megnyilvánulásának - tartják, mivel számukra az anyagi világ a valamivé válásból és az elmúlásból áll. A világnak nincs konzisztens létezője, ebből következően osztozik a nem létezőben. Ebből az álláspontból érdekes elgondolkozni afelett, miért olyan hangsúlyos a keresztyének számára a teremtés. Még inkább így van ez Krisztusra nézve - aki a hitük középpontja -, akiről azt mondjuk, hogy világ feletti ítéletként jött el. A Teremtő Isten lehet egyedül igaz Isten, aki nem oldható fel a világban. Örökkévalóságában és mindenhatóságával teremti meg a világot. Látványos különbségek vannak a pogány istenségek, a görög filozófiai megközelítések és a keresztyén Istene fogalom között. Az örökkévaló egy Isten cselekvő Isten. Ezt támasztja alá igen szemléletes módon az ireneusi szentháromság modell: a Fiú és a Lélek a cselekvő Isten karjai. A teremtés szépsége ezekből a trinitástani megfontolásokból adhatja a keresztyén közösségek értékrendjét a teremtett világban. Erre láthatunk számos példát a keresztyén tradícióban (szinoptikusok, János, Ireneus, Cyril). A teremtett világért hordozott felelősségünk kerül itt előtérbe. Krisztus megváltó halála és feltámadása a teremtett világban olyan paradigma, amelyen keresztül szemlélve a teremtés a cselekvő jó Istenre mutatást erősíti. A teremtés hitcikkelyének összekapcsolása a Jézus mint Úr alaphitvallással kifejezésre juttatja, hogy Krisztus az örök Isten, aki megmenti az övéit, szabadsággal és örömmel ajándékozza meg őket, továbbá szeretetének jeleit adja végig azon az úton, amelyen a keresztyének mennek Isten teremtésében. 2012/3-4 Sárospataki Füzetek 109
