Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez
Schweitzer Gábor Magyar Szent Keresgt Egyesület buzgó és bátor tagjainak nagyszerű áldozatkészsége is nemcsak knnvertita életeket mentett meg! Ebben a körben érezpünk kellett, hogy a katolikum nem elmélet, nem filozófia, hanem élő és ható lélekáradás!’*6 A szakirodalom álláspontja szerint ugyanakkor a második világháború alatt a nyilasterrorig működő Magyar Szent Kereszt Egyesület „nemes szándékai ellenére sem tudta a helyzetet alapvetően befolyásolni, inkább egyéni mentőakáókra volt képes. '46 47 Természetesen ez sem csekély eredmény! Molnár Kálmánnak a második világháború idején dékánként is szembesülnie kellett az elszabaduló indulatokkal. A Pécsi Tudományegyetemen 1941 őszén került sor zsidóellenes jelszavaktól hangos diákzavargásokra. A jogi fakultáson november 25-én lezajlott tüntetést a medikusok kezdeményezték. (Molnár Kálmán feljegyzéseiből kiderül, hogy a jogi karon konspirativ módon az orvosi kar hallgatói, míg az orvosi karon a jogi kar hallgatói tüntettek.) A jogi fakultáson történteket Molnár Kálmán az Egyetemi Tanács ülésén jelentette be48. A részletekről pedig az egyetem rektorához, Vargha Damjánhoz intézett átiratában számolt be. Ezek szerint nagy tüntető tömeg tört be a jogi kar épületének II. emeletére, és hangoskodva ismételgették „a zsidók elleni tüntetések ismert szólamait. ” Követelték továbbá, hogy a zsidók viseljék az ún. zsidójelvényt — talán a sárga csillagra gondolhattak? -, és amikor Molnár Kálmán csendre intette, illetve távozásra szólította fel a tüntetőket, „idegen rendbontók” azt kezdték kiabálni, hogy Molnár Kálmán is tegye fel a zsidójelvényt. Az egyik rendbontó, mint utóbb kiderült, az orvostudományi kar hallgatója, nemcsak a tüntetőket izgatta, hanem Molnár Kálmánt is inzultálta.49 A Molnár Kálmánt inzultáló orvostanhallgató, B. Ernő három héttel a történtek után személyesen kért bocsánatot tőle. Nem sokkal ezután B. Ernő szülei is felkeresték Molnár Kálmánt. Közölték vele, hogy B. Ernő „alapos atyai fenyítékben” részesült, s arra is felszólították, hogy azonnal lépjen ki a zsidóellenes tüntetést nyilvánvalóan szervező Turul Bajtársi Szövetségből.50 Az Egyetemi Tanács 1942. január 28-án tűzte napirendre B. Ernő fegyelmi ügyét. A rendbontások és zavargások miatt felelősségre vont orvostanhallgatót rektori megrovásban részesítették.51 V. A második világháborút követően Molnár Kálmánnak több alkalma is adódott, hogy a zsidóüldözés és a holokauszt korával történő szembenézésről és felelősségről beszéljen. Ha valakinek a szavai hitelesek lehettek, úgy az ő szavai feltétlenül azok voltak. Legelső alkalommal a deportálásból 1945 nyarán Pécsre hazatérő zsidók előtt tartott beszédében foglalkozott a felelősség kérdésével, 46 Dr. Molnár Kálmán nyug. egyetemi r. tanár Élettajzi vázlata. Magyar Országos Levéltár, R. 313. 4. doboz 91-92. 47 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, Pannonica Kiadó, 1999. 116.; továbbá Gergely Jenő: A püspöki kar és a konvertiták mentése (Dokumentumok). Történelmi Szemle, 1984/4. szám 48 Pécsi Egyetemi Levéltár. Az Egyetemi Tanács 1941. december 3-i II. rendes ülésének jegyzőkönyve. 49 Molnár Kálmán átirata Vargha Damján rektornak. Pécs, 1941. december 15. Pécsi Egyetemi Levéltár. Jog- és Államtudományi Kar. Iktatott anyagok. 318/1941-42. d. sz. D° Molnár Kálmán levele Vargha Damján rektornak. Pécs, 1942. január 26. Pécsi Egyetemi Levéltár. Jog- és Államtudományi Kar. Iktatott anyagok. 318-1/1941-42. d. sz. 31 Pécsi Egyetemi Levéltár. Az Egyetemi Tanács 1942. január 28-i III. rendes ülésének jegyzőkönyve. 72 Sárospataki füzetek2012/2
