Sárospataki Füzetek 16. (2012)

2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Schweitzer Gábor: A "zsidóbérenc". Adalékok Molnár Kálmán közjogász professzor pályaképéhez

Schweitzer Gábor A „ZSIDÓBÉRENC”. Adalékok Molnár Kálmán KÖZJOGÁSZ PROLESSZOR PÁLYAKÉPÉHEZ i. M olnár Kálmán (1881-1961) a két világháború közötti „legitimista” irányultságú közjogtudomány kiemelkedő képviselői közé tartozott.1 Oktatói pályafutását 1907-ben az Egri Érseki Joglyceum közjogi tanszékén kezdte meg. Az első világháborúban tartalékos tisztként Przemyslben teljesített katonai szolgálatot, majd fogságba esését követően hosszú éveket töltött oroszországi hadifogolytáborokban. Az Egerbe történő visszaérkezést követő esztendőben, 1919 őszén áthelyeztette magát az egyházjog-jogtörténet tanszékre, mert alaki jogfolytonosságon alapuló közjogi felfogását nem tudta összeegyeztetni a kialakuló alkotmányos rendszer alaki jogfolytonosságot mellőző intézkedéseivel. Évekkel később, 1925-ben pályázat útján került a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara közjogi tanszékére, ahol két évtizeden keresztül oktatott magyar közjogot. Pályatársa, Óriás Nándor emlékezetében, Molnár Kálmán lelkes és lelkesíteni tudó professzorként élt, aki szigorú volt ugyan a hallgatóival szemben, de a becsületes munkát örvendezve jutalmazta.1 2 Tudományos munkásságának kibontakozását jelzi, hogy korábbi munkái összegzéseként 1929-ben készült el 47 ív terjedelmű, magyar közjogi összefoglalója, amelyet az MTA 1931- ben a tekintélyes Kornfeld Zsigmond-jutalomban részesített. A pécsi korszakban további tanulmányköteteket és vitairatokat is sajtó alá rendezett. A szakmai elismerés csúcspontjaként az MTA 1942-ben levelező taggá választotta. A közjogi meggyőződését az 1918-as összeomlás óta az alaki jogfolytonosság alapjaira helyező professzor 1932-ben a magyar alkotmányfejlődésről tartott előadásokat a belgiumi száműzetésben élő Habsburg Ottó számára. A ’30-as évektől kezdődően ugyanakkor következetesen fordult szembe az egyre erősödő szélsőjobboldali törekvésekkel. Szilárd alkotmányjogi meggyőződése, rendíthetetlen katolicizmusa egyként állította szembe a totalitárius eszmékkel. Óriás Nándor gondolatait idézve, Molnár Kálmán ezekben az embert próbáló években „a fajvédelem ellenzékének és a 1 Ádám Antal: Molnár Kálmán. Jura, 2002/2. szám 74-76., továbbá Tilk Péter: Molnár Kálmán. In: Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923-2008). Szerk.: Kajtár István. Pécs, 2008. 37-43. 2 Óriás Nándor: Emlékeim töredékei. Szerk.: Ádám Antal. Pécs, 2006. 168-169. 2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom