Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Győri István: Páska vagy húsvét - szempontok a pascha szó újszövetségi fordításához
PÁSKA VAGY HÚSVÉT zán nem egyértelmű, hogy itt miért tesz a fordítás kivételt, hiszen a többi igehelyhez hasonlóan itt is lehetett volna így fordítani: „a húsvét és a kovászjalan kenyerek ünnepe..” Hasonlóképpen a Lk 22,1-ben is a páska szót találjuk a fordításban: „Közeledett már a kovászjalan kenyerek ünnepe, amelyet páskának neveztek. ” A fordításban a „pás- kaünnep” szót találjuk még az ApCsel 12,4-ben, a Zsid 11,28 fordításában pedig a „páska” szót. Ez utóbbi helyen teljesen indokoltan, hiszen itt arról van szó, hogy Mózes rendelte el a páskát. A fentiek előrebocsájtása után nézzük akkor, hogy a protestáns új fordítású Biblia 1990. évi kiadása hogyan fordítja esetenként a lUXayp. szót, és milyen más fordítás lehetne megfelelőbb. Mt 26,2: Oi&axE cm pexa óúo rípéoac; xő náaxa yívexat „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a húsvét ünnepe.” Itt a iKXayy. magát az időpontot jelöli. Ha a fentiek alapján nem akarjuk a zsidó ünnepet húsvétnak nevezni, akkor a megfelelő fordítás a páskaünnep lehet. „ Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a páskaünnep, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszítsék. ” A Mt 26, 17-19-ben három szókapcsolatban fordul elő: (f>ay£lv xö rcáoxcx. - 7XOICÖ xö Tuxoyyx - f|xoi|aacrav xö nácrxa „Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?” O ezt válaszolta: „Menjetek a városba ahhoz a bizonyos emberhez; és mondjátok meg neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a húsvéti vacsorát tanítványaimmal. ” A tanítványok úgy tettek, amint jézus parancsolta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát.” Az előzőhöz hasonlóan itt is el kellene kerülni a húsvét elnevezést. Természetesen itt a 7xácrxa magát az egész páskavacsorát, az ahhoz kapcsolódó szertartásokat is jelöli. A javasolt fordítás tehát ez: „Hol akarod megenni a páskavacsorát, hol készítsük el?” 0 ezt válaszolta: „Menjetek a városba ahhoz a bizonyos emberhez és mondjátok meg neki: A Mester üzeni: Az én időm közel van, nálad tartom meg a páskavacsorát tanítványaimmal. ” A tanítványok úgy tettek, amint Jézus parancsolta nekik, és elkészítették apáskavacsorát.” A perikópa címe ez a tárgyalt bibliakiadásban: Az utolsó vacsora. Bár formailag ez nem egyezik sem az eddigi terminológiával, sem a most javasolt fordítással, de mégis meghagyható, mert ez már Jézus életútjának szempontjait veszi figyelembe, és így már indokolt az utolsó vacsora elnevezés, amely egyben az úrvacsora sze- reztetése is utal. Mk 14,1: qv be xö 7iácrxa Kai xá áCujaa |T£xa &úo f]p£Qa<;. "Két nap múlva volt a páska és a kovászjalan kenyerek ünnepe.” A fordítás itt meghagyja a páska szót, ugyanakkor kétféleképpen is értelmezhető. A fordítást lehetne úgy is érteni, hogy a páska volt az egyik esemény, a másik pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe. A görög szövegben nem szerepel az ünnep szó, de mégis erről van szó. A TUX<JXa fogalma már ismerős, a xa aCupa semleges nemű többes számú melléknévi alak, ami a melléknévből képzett gyűjtőfőnévnek felel meg. Mintha magyarul azt mondanánk: a kovásztalanság. Az egyes számú r|V igealak azt jelzi, hogy hendiadyoin szerkezetként kell értelmeznünk, azaz a két fogalom egy dolgot fejez ki, a két ünnep egy egységet alkotott. Ezek figyelembevételével itt nincs szükség korrekcióra. Mk 14,12: Kai xrj Tipcóxr] f]|a£Q>a xcöv áCtVcov, őx£ xö náoxoc £0uov, AéyouCTív aöxcö oí pa0r)xai aüxoö, noü 0£Á£i<; á7i£A0óvx£c; £XOL[xáCTCO|X£V íva <J>áyr)g xö 7iáaxa ,A kovászjalan kenyerek első napján, amikor 2012/1 Sárospataki füzetek 13
