Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szathmáry Béla: Párhuzamok és hatások az első keresztyén egyházközségek és a zsidó hitközségek szervezetének fejlődésében/működésében
PÁRHUZAMOK ÉS HATÁSOK községek felosztását a zsidó lakosság létszámához igazodóan42 \ . falvakra (Kefarim), melyekben nem tartózkodik állandóan tíz felnőtt férfi,43 s amelyek vallási s polgári peres ügyekben a szomszéd községhez osztattak be; 2. városokra (Ajóroth), állandó istentisztelettel és bírósággal;44 3. várakra (Kerakim), melyek fontosabb kereskedelmi központot képezvén, a legnépesebbek voltak.45 A hitéletet gyakorló gyülekezet Talmudban előforduló külön megnevezéseire Venetianer a Kenészija,46 Czibbur47 és a Kahal,48 példáját hozza.49 A témánk szempontjából a közösségi szervezet igazgatása élén a palesztinai honfoglalás idejétől kezdődően népképviselet állt, amely nem csak a közigazgatást, hanem a bíráskodás feladatát is ellátta.50 * Ez a testület a „város vénei” nevet viselte, mely mellett a vének testületéből kikerülő hivatalnokok is működtek. Venetianer Schürerre hivatkozással perzsa hatásnak tulajdonítja31 a jeruzsálemi második templom pusztulásáig fennmaradt vének tanácsa (gerúzia) arisztokratikus intézményét, valamint a nép összességének rendi képviseletét, mely arisztokrata vezetés — ha nem is volt eredeti vonás — oly mély gyökeret vert a zsidó népben, hogy mindvégig fennmaradt, s a demokrata hellén szervezetből, úgyszólván, csak lényegtelen mellékkörülményeket: címeket,52 munkabeosztást vett át. Palesztinán kívül mindenütt, ahol zsidók községet alkottak, a vének mellett külön hivatalnokok intézték a hitközség ügyeit, amely hivatalnokok azonban az egész közigazgatást vezető 42 Venetianer Lajos: i.m. 99. 43 Megilla 3.1. 44 Szanhedrin 17. b. 45 Megilla I. 1., Kélim I. 7. 46 Az eredeti lábjegyzet szerint a Megilla I. I., világosan utal a kifejezés nem általánosan egybefoglaló, hanem csak alkalomszerű értelmére; ugyanis hétfőn és csütörtökön a falvakból bevonult a nép a városokba, hogy gyülekezetben imádkozhassék, s hallgassa a tórát. Aboth III. 10. és TV. 1 1. a Kenészija- Gyülekezet kifejezést profán gyülekezetre is használja L. Zunz, Die gottesdienstlichen Vorträge der Juden, ed. Brüll. 2.1. 47 Berakhoth 8. a, b. 31. a, 34. b. stb. szerint imádkozás céljából egybegyűltekre használt kifejezés. 48 Az eredeti szöveg lábjegyzete szerint a Ros Hasana 19. b. és Joma 69. a. szerinti „Kahala Kaddisa debijrusalaim” (Jeruzsálem szent gyülekezete) kitétel kizárólag vallásgyülekezetre utal, azonban a Kahal szintén általánosabb értelemben vétetett s nem jelent egyebet, mint közös vonás, cél vagy érdek által egybekapcsolt testületet; pl. Jer. Jebamoth VIII. 9. mondja: „négyféle Kahal van: Kóhaniták Kahalja, Leviták Kahalja, Izraeliták Kahalja és idegenek Kahalja”. Bedarsi, a Chotham Thokhnith szerzője, ed. Polák, 215. 1. szerint Kahal alatt csak sok ember összessége értendő, holott a határozott célzattal egybegyűltek összefoglaló neve: Eda (község). 49 Venetianer Lajos: i.m. 100. 50 5Móz 19, 12. 21,2. 22, 15., Józs 20,4. Bír 8, 14. lSám 11, 3. 16, 4., lKir 21, 8., Ezsd 10, 14. 31 Schürer: Geschichte desjüd. Volkes im Zeitalter J. Chr. II. 189. 1. in Venetianer Lajos: i.m. 107. 32 Venetianer Lajos eredeti lábjegyzete szerint: ez nemcsak az elöljárók és hivatalnokok címzéseinél látható, hanem különösen a jogszolgáltatás egész vonalán, ami különben mózesi alapon történt; bíróság — béth din szynhedrin; elnökök — parhedrin — proredroi; panaszos = Katégor; védő = praklit — paraklétosz; zálog = apotéké — hypotéké; végrendelet — diathéké; gyám = epitroposz; adósnyilatkozat a szombatévre: prosbolé. 2012/2 Sárospataki Füzetek 53
