Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fodor Ferenc: A gazdasági erkölcs alapjai a Mózes első könyvében
A GAZDASÁGI ERKÖLCS ALAPJAI Most nem foglalkozunk ennek a gyakorlatnak a genetikai összefüggéseivel, sem azzal, hogy lehet-e valóságos következménye a születendő utódra nézve annak, hogy nemzés vagy vemhesség alatt az anyaállat mit lát. Témánk szempontjából fontosabb az, hogy az alacsony szolgálatban álló Jákob önállóságra vágyik. Természetes igénye minden hatalom nélküli embernek. Az Isten áldását hordozó Jákob áldást, előmenetelt vitt Lábán életébe, amit maga Lábán fogalmazott meg (30,27). De ez Lábánnak nem elég. Kell az ingyen munka. Az azonban nem férhet össze az áldást adó Istennel, hogy az egyiknek mindene van, a másik pedig semmi nélkül való. A történetből kiderül, hogy Isten azokkal a gyengékkel van, akiket a hatalmasok kizsákmányolnak. Megengedi Isten Jákobnak, hogy ezzel a hamissággal előmenetelt szerezzen, és függetlenné váljon Lábántól. Valójában két csaló ember találkozása történik itt. Lábán és Jákob találkozása. A gazdasági szférában gyakran létezik ilyen, s megtörténik, amit "Luther mond, hogy Isten egyik gazember nyakát kitekerted egy másik gazemberrel. De itt nem erről van szó. Lábán azzal, hogy sorozatosan becsapta Jákobot, a „Csalót,” a saját maga erkölcsére, a származásával összefüggő szokásjogra támaszkodott. Jákobnak nem volt ilyen támasza. O azokra a képességekre hagyatkozott, amiket az áldás révén kapott. Jákob számára azonban ebben a történetben a haszon, a nyáj gyarapodása nem csupán cél, főképp nem öncél volt, hanem egy ponton túl tudott a kezében eszközzé is válni a jó érdekében. Gazdagságából ajándékot készített Ézsaunak (lMóz 32,13 kk.). Előre küldte az ajándéknak szánt nyájat a haragvó Ézsaunak. Jákob megértette, hogy az anyagiaknak kell szolgálni a szellemieket. Témánkhoz kapcsolódik befejezésül József egyiptomi tartózkodásának az a mozzanata, amikor József megjövendöli a fáraónak a hét bő esztendő után a szűk esztendők eljövetelét. A szentíró célja ezzel a történettel, hogy kimondja; vannak idők, amikor a nemzetek között sajátos egymásrautaltság működik a túlélésért. Azoknak a felelőssége, akiknek vannak tartalékaik, akiknek mások tartoznak, igen nagy. Ma úgy vagyunk itt, hogy a hét bő esztendő a hátunk mögött van. Az éhes tehenek felfaltak mindent. Valljuk meg, mindennek azért mégis csak voltak előjelei Európában és a világban. A sovány teheneket nevezhetnénk államadósság milliárdoknak, inflációnak, munkanélküliségnek, hajléktalanságnak, polgárháborúnak. Azonban mikor ezt mondjuk, látnunk kell azt is, hogy mindezek a címszavak csupán másodlagos tüneteket mutatnak. Az elsődleges tünet a mohóság, a ‘pénz csinálja a pénzt’ hamis szemlélete, amihez jön mindenféle pénzügyi spekuláció, fegyverkereskedelem, olcsómunka és folytathatnánk. Mi lehet a megoldás? Az, amit József tett. Raktározni kell. De hogyan és mit, amikor a zsebszerződésekkel felvásárolták a rövidlátó gazdáktól azt, amiből ők és utódaik megélhettek volna. Mégis van valami cselekvési terünk akkor is, ha felelődén gazdasági intézkedések kárvallottjai vagyunk. Számba lehet venni azt, hogy mi maradt meg és mit tehetünk. Lehet figyelni bevásárláskor, hogy vásároljuk azt, aminek a vonalkódja 599-cel kezdődik, mert abban magyar ember munkája van. Szeptembertől feltüntetik a nagy bevásárló helyeken a magyar termékeket. Bízunk abban, hogy a tervezett többségi magyar tulajdonú bank jobban megőrzi munkánk és pénzünk értékét. József magatartásában van valami, ami ádépi az évezredeket, és számunkra is útbaigazítást adhat. Az, hogy tudott függedenné válni egy következendő gazdasági válságtól, s amikor az bekövetkezett, akkor is őrizni akarta a függetienségét. Nekünk úgy, mint egyháznak, gyülekezetnek, hívő embereknek prófétai feladatunk az igazságtalanság ellen szót emelni. Néven kell nevezni a sovány 2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK41
