Sárospataki Füzetek 16. (2012)
2012 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi köszöntésére
rvnt?'in és yeveorC Ami mind a három fejezeten végigvonul, az egész főtémája: az elsőszülött helyzete a többiek között. Ebben a második és harmadik fejezetben megjelenik egy teljesen új mozzanat. Korábban mindkét genealógia egész során anyákról sehol nem hallottunk. Itt az anyák nemcsak meg vannak nevezve, de főszerepet is játszanak. A Talmudban a következő megjegyzést találjuk az anyákról: „tanítóink tanítják: anyáknak senki mást nem nevezünk, csak négyet,”28 Izrael négy anyja Sára, Rebeka, Ráhel és Lea. A történetekből mindegyikről kiderül, hogy meddő volt, mindegyik jellemzője az mp». Sára esetében már a 11,30-ban ezt tudjuk meg, Rebekáról is fel van jegyezve (25,21), sőt még Leáról is ezt találjuk: „De az Úr látta Lea megvetett voltát, és megnyitotta az ő méhét.” (29,31) Tehát nem volt természetes, hogy szüljön. Ráhel szintén meddő volt. A meddőség minden esetben fontos téma. A genealógiákat követő második fejezet (11,27-25,11) négy egységből épül fei a nrbin -ot tartalmazó címfelirat után. Van egy bevezető rész a 11,27-32-ben, amelyben előre tudomásunkra hoz az elbeszélő mindent, amit tudni kell a következőkhöz. A fejezet főrésze (12,1-22,19) Abrahámról, az elsőszülöttről szól, ahol most már a feleség is fontos szereplője az eseményeknek, de a központi esemény mégis az, ami röviden a genealógiákban is volt, apa és fia viszonya, a nemzedékek egymásutánisága, továbbhaladása, de itt már sok-sok részlettel kiteljesítve. A fejezetet szintén egy hosszabb rész (22,20-25,11) zárja le mindannak elbeszélésével, ami még Ábrahám életének fontos része. Érdemes külön számba venni, hogy a rövid bevezető rész mennyire következetesen leírja az elbeszélések megértéséhez szükséges információt. Világos bizonysága ez annak, hogy tudatosan, logikusan felépített egészről van szó, amelyet természetesen fog össze a D1K “ISO HT felirat. Táré az apa, akinek a fiairól lesz szó, különösen az elsőszülöttről, Ábrahámról, de testvérei is név szerint meg vannak említve, mint Noé esetében is a három fia neve, akik ott is, itt is a környezetet képviselik, akik között halad tovább az elsőszülött vonala Izrael néppé formálódása felé. Ábrahámnak különösen is Lóttal lesz kapcsolata, aki testvérének a fia, aki apja helyére lép, mivel apja még szülőföldjén, Úr-Kaszdimban meghalt, róla ezért nincs a továbbiakban szó. Nem felesleges az a pontosítás sem, hogy mű "QS azaz Táré színe előtt. Ez egyértelművé teszi, hogy akkor még Táré a családfő. A másik két fia feleségét is megismerjük név szerint, Sáráról bővebben fogunk hallani a történetben, rövidebben ugyan, de Milkáról és gyermekeiről is tudomást szerzünk a 22,20-24- ben. Sáráról azonban már itt megtudhatjuk, hogy meddő, ami olyan nagy jelentőségű a következő eseményekben, az elsőszülött elnyerése, a következő nemzedék továbbhaladása tekintetében. Ettől kezdve válik nélkülözhetetlen részletté, hogy az elsőszülött nem pusztán a természet rendje szerint születik, és viszi tovább a nemzedékek vonalát, hanem Isten különleges beavatkozása alapján, kiválasztása szerint. A miro és a !"0“Q Isten döntése alapján történik. Az az egész vonal, amely elindul az elbeszélés kezdetén, a genealógiákban is Isten vonalvezetése. A négy anyánál, akiknek jellemzője az i7“lpS?, hangsúlyossá válik, hogy Isten irányítja a történéseket, és nem pusztán a természet rendje szerint következnek egymás után a nemzedékek. Már ebben a bevezető részben elindul az az út, amelynek szakaszai ebben az egész 28 Breukelman, Frans: Bijbelse Theologie. 1,2. 62. p. 2012/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 21
