Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csorba Dávid: A reformáció aktualitása
A REFORMÁCIÓ AKTUALITÁSA gyűjti’ (57. cikkely). ,^4% egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliumd’ (62. cikkely) - hirdetik a tételek. S másutt azt magyarázta Luther doktor, hogy meg kell tanítani azt is az embereknek, hogy nincs más üdvözítő, csak a Krisztus, s „az igaz ember hitből él’. A megigazulás pedig nem váltható meg pénzen, csak azáltal, ha „a hívek égész élete bűnbánatra térés” lesz (1. cikkely). Mert „az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták” (65. cikkely), „a búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma a% emberek anyagi javait halásszák!'’ (66. cikkely).12 Miért éppen Reformáció? Amiként látható, hogy mennyire különbözőképpen lehet vélekedni Luther történelmi léptékű tettéről, akként az is nyilvánvaló, hogy nemcsak a saját korának kiemelkedő jelentősége miatt lehet fontos a reformáció, hanem az időközben eltelt évszázadok bizonyító erejű súlya miatt is. Az esemény megítélése tehát nemcsak attól függ, hogy annak történeti értékéről miként vélekedünk, hanem attól is, hogy az aktuális nézőpont felől az időben visszatekintve milyen egyéb értékekkel telítődött annak az egykori egyszeri történeti eseménynek az értelmezéstartománya.13 A reformáció ünnepét elsőként már annak 100 éves jubileumán, épp a 30 éves háború előestéjén, Heidelbergben megülték. 1617. november 2-án, halottak napján, mely csütörtökre esett, az egyetemváros prédikátora, Abraham Scultetus IV. Frigyes özvegye előtt beszélt, s — ahogy Szenei Molnár Albert fordításában ismerjük — „hálákat adott a% mindenható Istennec, hogy ő minket az Pápista- ságnac rettenetes setétségéből hatalmasan kiragadott, és az PLvangéliomnac fényes világosságára hozptf ,14 És míg a reformáció bicentenáriuma például Skandináviában egyházpolitikai tettként hatott, s esélyt adott arra, hogy megerősítsék az evangélikus felekezet identitását,15 addig a 300 éves évfordulón már ökumenikus ünnepséget ültek Euró- pa-szerte, s Luther-szobrot avattak,16 a 400 éves jubileumot pedig kiadványok, emlékplakettek, konferenciák sora jelzi, s a soron következő 500.-nak már javában 12 A 95 Tétel szövegét ld. http://church.lutheran.hu/luther/95thesen.html. 13 A hagyományban állás, a recepciótörténet jelentőségéhez a két szélsőséges, de ebben a kérdésben egymást erősítő nézet, a cambridge-i kora újkoros történésztől, Peter Bürkétől olvasható egy jelenségről (a movement „has no essence, defined in terms of its own history”), P. B., Origins of cultural history = UÖ, Varieties of cultural history, Cambridge, 1997, 1; illetve az irodalmi hermeneutika atyjától, az ún. konstanzi iskola vezéralakjától, Hans Robert Jausstól, Id. H. R. J., Recepdóelmélet- esytétikai tapasztalat—irodalmi hermeneutika, szerk., kiad. BABARCZY Eszter, Bp., Osiris, 1997. 14 SZENCI MOLNÁR Albert, Secularis condo euangelica, az azjubileus esztendei praedikatzo [!], mellyben az euangeliumnac ez előtt szpz esztendővel Isten kegyelméből uyonnan kinyilatkoytardsa [!], terjedése és megtartása örvendetes hálaadással előszámláltatic es megdicjrtetic. Németülpraedikáltatott Haydelbergában... az Sg. Hélec vevő öreg egyházban, Mindszent hónac 2. napján 1617. esztendőben Scultetus Abraham által, Oppenheim, Gallér, 1618, (RMNy 1166; RMKI, 482), 1-2. 15 Henrik HORSTB0LL, Pietism and the Politics of Catechisms. The Case of Denmark and Norway in the Eighteenth and Nineteenth Centuries, Scandinavian journal of History, 29(2004/2), 146. 16 Heinz SCHILLING, Calvin und Calvinismus in europageschichtlicher Perspektive = Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetisches Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918, hgg. Marta FATA, Anton SCHINDLING, Münster, Aschendorff, 2010 (Reformationsgeschichtliche Studien und Texte, 155), 1A; A reformádó emlékezeti, (Interjú MILISITS Mátéval, 2010. 09. 28., MRE honlapján), http://www.reformatus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=26295%3Aareformacio-emlekezete&catid=133%3Ahatter&Itemid=508ődang=hu. 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 159