Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kónya Péter: Szlovák reformátusok a 17-18. században
Szlovák reformátusoka 17-18. században Körülbelül ugyanabban az időben a felső-zempléni evangélikus lelkészek is a református testvéreikkel való unió mellett döntöttek. Ezen a területen még a 16. század közepén is számos lutheri gyülekezet keletkezett a Petényiek, a Drugethek és a Báthoryak birtokain. Mivel Perényi Gábor s más földesurak uradalmaikban sokáig gátolták a kálvinizmus terjedését, feltételezhető, hogy a század második felében több helyen megerősödött az evangélikus egyházigazgatás. így a falusi evangélikus gyülekezetek akkor is megmaradtak a lutheri egyház mellett, amikor földesuraik a kálvinizmust fogadták el. Ezek azonban jobbágyaikat nem kényszerítették a kálvini egyházba, hanem akceptálták lutheri hitüket. A legtöbb ilyen szlovák evangélikus gyülekezet a század végén Báthory István országbíró birtokain volt, a varan- nói és a mogyoróskai uradalomban.55 Valószínű, hogy éppen Báthory István lett a fő kezdeményezője a reformátusevangélikus egyházi uniónak Zemplén vármegyében, amely 1597-ben Sátoraljaújhelyen az esperességi zsinaton köttetett meg. A zsinat részvevői a négy esperes jelenlétében (a zempléni, abaúji, borsodi és ungi) a varannói szlovák lelkészre a Varannó és Mogyoróska környékén lévő evangélikus gyülekezetek igazgatását és ellenőrzését bízták. Ezen a címen a varannói szlovák lelkész attól kezdve a zempléni társespere- si hivatalt viselte. Az első ilyen társesperes (consenior) Mednenszky András volt, és utána ezt a hivatalt az unió megszűnéséig a varannói szlovák prédikátor (káplán) látta el.56 A zempléni protestáns unió okai máig nincsenek teljesen tisztázva. A korabeli adatokból csak az derül ki, hogy az ottani evangélikusok tartottak valamitől. Csak találgatni lehet, hogy a kálvinizmus további terjedésétől féltek-e, vagy a saját lutheri egyházszervezeti egységük gyengesége miatt aggódtak. Hasonló helyzetben voltak a Sáros megyei református gyülekezetek is, amelyeket először az öt városi evangélikus esperesség s majd a sáros-szepesi vidéki esperesség igazgatott.57 A varannói társesperes fennhatósága alatt lévő körzetbe — az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint — húsz gyülekezet tartozott: Agyagos (Tót Jesztreb, Mer- nyik), Mogyoróska (Feketepatak és Mihalko), Tót Izsép (Kvakócz és Tót Kajnya), Sókút (Zamutó), Csáklyó (Vehécz és Komorócz). Valószínűleg ide tartoztak még Nagy Domása, Nagy Dobra, Szacsur és Szécspolyánka.58 Természetesen hozzá kell számolni Varannót és leányegyházait, melyek: Varannó, Hosszúmező, Csemernye, Szedliszke, Benkócz és Henczócz. Az unió több mint hat évtizedig fennállt — a zempléni evangélikusok akkor is ide tartoztak, amikor 1610-1614-ben létrejött az országos á.h. evangélikus egyház —, és csak fél évszázaddal később szűnt meg. 1663 kezdetén a Sáros megyei evangélikus esperesség képviselői többször tárgyaltak Mikolai Hegedűs Jánossal, a varannói szlovák lelkésszel és zempléni alesperessel a fennhatósága alatt álló egyházak elcsa- tolásáról. A tárgyalások eredményeként 1663 nyarán létrehozatott az á. h. evangélikus Sáros és Zemplén megyei esperesség.59 55 DIENES, Dénes: Református-evangélikus unió Zemplén vármegyében a 16-17. században. In: Ne^amenite/héje dediístvo otcov... ACEP X. Presov 2009: Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 173-174.1. 56 Uo., 173.1. 57 Információk az unióról viszont nem maradtak meg. 58 DIENES, Dénes: Református-evangélikus unió, 172.1. 59 Uo., 174-175.1. 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 49
