Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban
A reformáció Lengyelországban Ennek a felfogásnak három évvel később nagy jelentősége lett. II. Zsigmond Ágost 1572 júliusában bekövetkezett halála után a Rzeczpospoüta nehéz helyzetbe került. Annak ellenére, hogy a nemesség újra lehetőséget kapott arra, hogy maga válassza meg uralkodóját, a különböző érdekcsoportok közötd feszültségek olyan helyzetet teremtettek, melyben küszöbön állt egy esedeges fegyveres összecsapás. A politikai ellentéteket természetesen élezték a felekezeti különbségek is. A megüresedett trónra számos jelölt pályázott, ám egyikőjük kiemelkedően fontos lett. Törékeny ‘béke’, a varsói konföderáció Valois Henrik nem csupán azzal lett kiemelkedő fontosságú a jelöltek között, mert később (mint tudjuk) őt választja meg királyának a lengyel nemesség, hanem azért is, mert abból a Franciaországból érkezett, ahol a vallásháború trónharcokkal párosulva a nevezetes 1572-es Szent Bertalan éjszakába torkollott.70 A franciaországi események híre Lengyelországba is eljutott, és a véres polgárháború réme a trónutódlás kérdésével együtt egyre inkább a megegyezés felé terelte a nemességet. A bevezetőben már említett 1573-as varsói konföderáció megalkotása lett végül e megegyezés eredménye. Az 1573. január 28-án született konföderáció a vallási tolerancia egyik alapdokumentumaként vonult be a történelembe. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy jelentősége politikai tekintetben is hatalmas. A konföderáció ugyanis bizonyos rendelkezéseiben már tartalmazza a későbbiekben Valois Henrikkel elfogadtatott cikkelyek néhány fontos elemét. Ilyen például az, melyben kötelezik az uralkodót arra, hogy a szejm beleegyezése nélkül nem szólíthat fegyverbe a Rzecz- pospolita határain kívülre indított hadjárat esetén. A varsói konföderáció szövegében ez így hangzik: „(...) A jelölt a követkézképpen esküdjön: A fennálló béke a különböző hitű és megosztott vallású emberek köpött megtartatik, minket pedig a korona határain kívülre sem sapkás sierint, sem királyi kéréssel, sem solutione quinque marcarum super hastam [lándzsánként öt grzywna71 zsold fizetésével], sem népfelkeléssel harcba nem hív, a szejm határozata nélkül. (...) ”72 Ezzel az esküszöveggel, melyet a konföderáció szerint már a jelöltnek le kell tennie, egybecseng az Articuli Henriciani következő része: ,,(...)De bello seu expeditione illius publica seu generali, nihil Nos authoritate propria absque consensu omnium regni Ordinum statuere posse, neque in ipsa expeditione exercitum extra fines regni, sive petitione nostra regia, sive solutione quinque marcarum super hastam, sive etiam quavis alia ratione educere debere, pro Nobis et Serenissimis successoribus nostris verbo nostro regio promittimus. Quando vero ex decreto comitiorum publico expeditionem bellicam generalem fecerimus, utique non diutius quam duobus septimanis in loco tali expeditioni atque illius congregationi ultimis restium literis per nos assignato, subditos nostros ™ CHADWICK, 0.: i. m. 155-156. p. 71 Litvánia és a Lengyel Királyság pénzrendszerében a zloty váltópénze. TOPOLSKI, /.: i. m. 11. p. 72 „A mianowicie to poprzysi^c: pokój pospolity miedzy rozerwa nymi i róznymi ludzmi w wierze i w nabozenstwie zachowywac i nas za granic? koronna nigdy nie ci^gn^c zadnym obyezajem ani prosbít królewsk% sw% ani solutione quinque marcarum super hastam, ani ruszenia pospolitego bez uchwaly sejmowej czynic.” A lengyel nyelvű szöveget közli: BUDKA, Wtodjmierz Kto podpisal Konfederacj^ Warszawsk^ 1573 r.? In: KOT, Stanislaw (Szerk.): Reformacja w Polsce - Organ Towarzystwa do badania dziejów reformaeji w Polsce. roeznik I. Warszawa, 1921. (A szerző fordítása, kiemelés a szerzőtől.) 2011/1 Sárospataki füzetek 75
