Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Schreiber-Kovács Gergely: A reformáció Lengyelországban
A reformáció Lengyelországban kül nehéz elfogadható magyarázatot adni Jézus helyzetére a földön. De ez csak egy a számos olyan kérdés közül, melyet mélyrehatóan nem tárgyaltak meg. Az egyház és a gyülekezet állt, de még messze voltak attól, hogy a megfelelő, egységes tartalommal töltsék meg.59 Az ellenreformáció kezdetei Az ariánusok kiválása megrázta és gyengítette a kálvinizmus pozícióit, ugyanakkor a nemesség körében továbbra is népszerű maradt. Összességében elmondható a nemesség hangulatáról ebben az időszakban, hogy amelyikük nem katolikus hitű volt, annak valójában mindegy volt, hogy a protestáns egyházak lelkészei éppen melyik dogmatikai vita miatt torzsalkodnak egymással. A katolikus klérus és a nemesség azonban egyre erősödő nyomást próbált gyakorolni az immár többszörösen is megosztott protestantizmusra. A rekatolizációs törekvések már az 1550-es években éreztették hatásukat az országban. A mozgalom vezéralakja Stanislaus Hosius, warmiai püspök (1504-1579) volt.60 A kezdeti próbálkozások azonban — ahogy azt már a fentiekben említettem — sikertelenek maradtak. Sőt, mivel a nemeseket is az egyház ellen fordították, inkább a protestantizmus terjedését segítették elő. Az ekkor ülésező tridenti zsinaton 1562-63-ban fontos szerepet vállaló lengyel püspök ezért más utat keresett.61 Mivel Hosius nem érezte elég erősnek az egyházát és annak bázisát ahhoz, hogy felvegye a versenyt a reformációval, úgy döntött, hogy Lengyelhonba hívja a katolikus egyház legerősebb fegyverének tartott rendet, a jezsuitákat. Első csoportjaikat ő maga telepítette le 1563-ban Warmiában.62 A jezsuiták megjelenése Lengyelországban alapvető fordulatot hozott a katolikus egyház magatartásában. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a jezsuita renddel szembenállók csoportjába tartozott néhány katolikus is. Ilyen volt például Jan Brozek, aki Gratis című pamfletjével lépett fel a jezsuiták ellen.63 A korabeli európai események óvatosságra intették a lengyel katolikus egyházat. Ennek az volt az oka, hogy ekkorra a Rzeczpospoütában már jelentősen elterjedt volt az a nézet, mely szerint a jezsuiták megjelenése az erőszakos re- katolizáció, illetve az inkvizíció megjelenésével párosul. Ezt pedig az öntudatos lengyel nemesség semmi esetre sem engedte volna bekövetkezni. így alakult ki a rekatolizációs törekvések sajátos formája Lengyelországban. Természetesen a protestantizmus elleni nyugat-európai érvrendszert megpróbálták átvenni a katolikus egyház vezetői, ugyanakkor igyekeztek elhallgatni azok kellemetlen aspektusait. így például az a felfogás, mely szerint a protestánsok nem csupán a katolikus egyházat, hanem az államot is bomlasztják, aló. század végi Lengyelországban nyilvánvalóan eredménytelen maradt volna.64 Hiszen a nemesség és azon belül különösen a protestáns nemesség ekkoriban éppen „a Köztársa59 TAZBIR 2 so TOPOLSKI, i. m. 116. p. 5' KLOCZOmn, i. m. 74-76. p. 52 KLOCZOWSKI, i. m. 76. p. 63 TAZBIR, Janus% (Szerk.): Polska XVII wieku — panstwo, sploczenstwo, kultúra. Wiedza Powszechna, Warszawa, 1977. [TAZBIR 3] 64 uo. 2011/1 Sárospataki füzetek 73
