Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Szatmári Emília: Bibliaiskola és laikus kántorképző Sárospatakon 1949-51 között
SZATMÁRI EMÍLIA Tanulságok összegzése A tanfolyamvezető lelkipásztor a tanfolyamok végeztével az alábbi tanulságokat fogalmazta meg, s tett javaslatot a jövőbeni tanfolyamok számára (amelyek a magyar- országi belpolitikai és egyházpolitikai események következtében már nem kerülhettek megszervezésre, megrendezésre): 1. Mindkét tanfolyamnak magas volt a létszáma. Ennek káros hatása különösen a második tanfolyamon volt érezhető, amikor a két férfiszállás az épület két ellenkező szárnyán volt elhelyezve, s nem volt meg a lehetőség, hogy a hallgatók összebarátkozzanak. Tanulmányi szempontból is kifogásolandó ilyen nagy létszámú tanfolyam. Bár a tanulókörökben egyénenként is intenzíven foglalkoztak a hallgatókkal, a következő tanfolyamokon szükséges a létszámnak jóval kisebb számban való megállapítása. 2. A két tanfolyam végére látható lett, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok nem fordítottak elég gondot a jelentkezők kiválasztására, illetve minden jelentkezőt lelki- pásztori ajánlósoraikkal látnak el. A jövőben fel kell hívni a lelkipásztorok figyelmét, hogy gyülekezetükben a beküldendő a személyre nézve komolyabb szelekciót alkalmazzanak. 3. Abban az életkorban, melyből a tanfolyam hallgatóinak nagyobbik része kikerült, nem alkalmazható a koedukáció. 4. A tanfolyam anyaga három hétre elosztva soknak bizonyult, a program túlzsúfolt, a tanfolyam hallgatói a második hét végére kimerültek. Emellett nincs lehetőség három hét alatt az ismeretekben és a jártasságokban való elmélyülésre. A jövőre vonatkozólag ajánlatos lenne ugyanennek az anyagnak négy hétre való elosztása. 5. A tanulókörök munkája hasznos volt, s annak további kiépítése, jó vezetőkkel való ellátása a jövő tanfolyamokra is kívánatos. 6. A háromhetes előképző csak útmutatást, elindítást adott. Nyomon kell követnie az otthoni nagyon szorgalmas és kitartó munkának. Úgy az énekgyakorlatban, mint a harmóniumozásban. Ezeknek fontosságára a lelkipásztorok figyelmét körlevélben fel kell hívni. Szükséges az is, hogy néhány hónap elteltével a tanfolyamot végzett hallgatók 3-4 napos beszámoló, illetve felvételi vizsgára hívassanak be kisebb csoportokban, s az e vizsgákon komoly készülésről bizonyságot tett hallgatók újabb - középfokú - kántorképzőn vegyenek majd részt. A középfokú kántorképző után ismét otthoni gyakorlás következik, majd újabb beszámoló és felvételi vizsga után vehetnek részt az arra alkalmasnak bizonyulok a felsőfokú kántorképzőn, ahol az időközben megállapítandó követelmények és vizsgarend alapján kántori oklevelet kaphatnak a végzettek. 7. A tanfolyamon végzett lelkigondozói munka áldásosnak bizonyult, a tanfolyam hallgatói békességgel és nagyobb részt élő hittel tértek haza. Nagyon kívánatos, hogy az elkövetkezendő tanfolyamokon hasonló természetű komoly, hitben járó emberek által végzett lelkigondozói munka folyjék. Konkrét javaslatait külön összegezte a vezető lelkész: „1. A tanfolyam létszáma 25 [főben] állapíttassák meg. 2. Külön férfi és női tanfolyamok szereztessenek. A 25 fő a bibliaiskolai szállásokon kényelmesen elhelyezhető. 3. A tanfolyam időtartama három hétről négy hétre emeltessék fel. 150 Sárospataki füzetek 2011/4
