Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Harsányi István akadémiai tagajánlása, 1928

bolvári-Takács Gábor

(1918-ban rektor is volt). Máig ő az utolsó olyan tudós, aki aktív sárospataki tanárként lett MTA-tag.7 1908-ban tért vissza Patakra Búza László, és tanított 1923-ig, a jogakadémia bezárásáig (utóbb Szegeden és Kolozsváron működött, 1943/44-ben rektor is volt).8 A Ballagi—Finkey—Búza—vonal gyönyörű példája a már említett utánpódás-nevelésnek.

A rövid életű bölcsészeti akadémián, amelynek felállítása Erdélyi János (1814—

1868.1. t. 1839, r. t. 1858) nevéhez fűződik, az irodalomtörténeti tanszéket 1902-től Horváth Cyrill (1856-1941,1. t. 1912, r. t. 1925) vezette. Ő azonban három év múlva visszatért a fővárosba, s ezzel a bölcsészeti akadémia megszűnt.9 10 11

A teológiai akadémián is generációkon átívelő hatású tanáregyéniségeket találunk, de közülük a 20. században csak Harsányi István (1874—1928) irodalomtörténész, az ószövetség professzora jutott az MTA-tagság közelébe: 1928 elején levelező tagnak jelölték, de a szavazásra, az 1928 tavaszán, 55 éves korában bekövetkezett hirtelen halála miatt, már nem kerülhetett sor. Az utoljára megválasztott olyan akadémikus, aki valaha dolgozott pataki tanárként, a teológia pártállami bezárása előtti utolsó, 1950/51-es tanévében egyháztörténetet oktató Makkai László (1914—

1989.1. t. 1985, r. t. 1987) volt.1«

Harsányi István életútjának részletes bemutatására nincs hely, így csak pályájának legfontosabb adatait adjuk meg.11 Abaújszántón született, 1874. február 1-jén. Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol teológiai magántanári képesítést is szerzett. 1903-tól gimnáziumi tanár, 1918-tól haláláig a teológiai akadémia ószövetségi tanszékének rendes tanára. 1905-től párhuzamosan haláláig a főiskola főkönyvtárnoka. Filológiai pontosságon alapuló irodalomtörténeti kutatásai számos publikációt és tudományos társasági tagságot eredményeztek. Bekapcsolódott az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának munkájába. 1928. február 16-ai keltezésű, eddig publikálatlan akadémiai tagajánlását elsősorban azzal a szándékkal adjuk közre, hogy rávilágítsunk a Sárospatakon a 20. század első felében folyó magas szintű, országosan elismert kutatómunkára, s annak jeles képviselőjére. Másrészt pedig azért, mert Harsányi István az utolsó olyan pataki tanár, akit aktív időszakában Sárospatakról jelöltek — és minden bizonnyal választottak volna be — a tudós testületbe, így ajánlása iskolatörténeti szempontból is kuriózum. A pataki teológiáról őt megelőzően utoljára hetven évvel azelőtt jelöltek és választottak akadémikust Zsarnay Lajos (1802—1866,1.1.1858), a gyakorlati teológia professzora személyében.12

7 Vö.: Ködöböcz József: Finkey Ferenc élete és munkássága, Felsőmagyarország Kiadó, MiskolcSárospatak, 1995.; Dr. Finkey Ferenc emlékkönyv (szerk.: Szathmáry Béla), Jogászok a Kultúráért Alapítvány, Sárospatak, 1995.

8 Vö.: A Tanácsköztársaság és a pataki Kollégium. Búza László emlékei 1919-ről (közzéteszi: BolváriTakács Gábor) = Zempléni Múzsa, 5. évf. 3. sz. 2005. ősz, 79—84. o.

9 Vö.: Kéky Lajos: Búcsúbeszéd Horváth Cyrill ravatala mellett = Akadémiai Értesítő, 1941.

10 Vö.: Bolvári-Takács Gábor: Dr. Makkai László (1914—1989). In: Comenius példája. Bibliotheca Co- meniana XI. Sárospatak, 2004. 85—90. o.

11 Részletesen lásd: Harsányi—Emléklapok (szerk.: Marton János), Sárospatak, 1928; Gulyás József: Harsányi István életének és munkásságának vázlatos rajza. In: Gulyás József: Mozaik-darabok, Sárospatak, 1929.

12 Két évre rá Hegedűs László (1814—1884,1. t. 1860) sárospataki lelkészt, zempléni esperest, a kollégium egyházi gondnokát is megválasztották akadémikusnak, de ő nem tanított a teológián.

124 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/4