Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék

CSOHÁNY JÁNOS sen Baske aknamunkája kezdetététől. Tehette fia fejedelemsége idején is, hiszen je­lentős birtokok álltak közvetlenül a rendelkezésére, amelyeket ő szuverén módon, saját tulajdonaként igazgatott, és jövedelmével gazdálkodott. Birtokain a puritán lel­készeknek szabad működést biztosított. 1657-ben a saját birtokát képező Fogara- son dunántúli mintára felállíttatta a presbitériumot. Medgyesi Pál az özvegy fejede- lemné udvari lelkipásztora lett, és szabadon kifejthette szóban és írásban tanait. A sárospataki kollégium élére férje hívta meg az 1640-es évek elején Comeniust, aki akkor nem tudott Magyarországra jönni. Tolnai Dali Jánost a szatmárnémeti nem­zeti zsinat elmozdította esperesi és lelkészi állásából. Menedéket Rákóczi Zsigmond herceg (1622-1652) udvarában talált 1649-ig, amikor Zsigmond herceg és anyja ki­nevezte rektornak a sárospataki kollégiumba, ahol 1656-ig maradt. O javasolta és szorgalmazta Lorántffy Zsuzsannának és az ifjú hercegnek Comenius ismételt meg­hívását, ami végül is sikerrel járt, és 1650 és 1654 között az eredetileg Szeges családi nevű, végrendeletében magát magyarnak valló és azt Szegesként aláíró Comenius a sárospataki kollégium rektor professzora volt, aki számos korszakalkotó művét ott alkotta és publikálta. Tehette annál is inkább, mert 1651-ben működésbe lépett a sárospataki nyomda. Jól megfértek együtt Patakon Comenius és Tolnai Dali, aki a francia hugenotta Petrus Ramus (1515-1572) logikáját, továbbá gyakorlati teológiát, azon belül homiletikát adott elő. E tárgyból publikált könyvet Sárospatakon 1658- ban. A sárospataki kollégium főiskolás diákjai Comenius odaérkezése előtt 25-30- an voltak évente, Comenius hatására ez a létszám 40%-kal megemelkedett. Tolnai Dalit 1656-ban a gálszécsi zsinat rehabilitálta, ekkor Tarcalra ment gyülekezeti lel­késznek, ahol haláláig szolgált. Rákóczi Zsigmond hercegnek jelentős szerepe volt a család magyarországi és külföldi kapcsolatainak ápolásában. Egy Habsburg-ellenes felkelés vezetőjeként te­kintettek rá. Nagy külpolitikai nyereség volt, hogy 1651-ben Pfalzi Henrietta refor­mátus német hercegnőt vette feleségül. Az ifjú asszony azonban hamarosan el­hunyt, és a következő évben férje is követte. Lorántffy Zsuzsanna kisebbik fia halála után is folytatta egyházközségeket, lel­készeket, iskolákat, főleg a Sárospataki Kollégiumot segítő munkáját. 1657-ben Fo- garason a románok részére felsőbb iskolát, és abban az évben ugyanott nyomdát alapított. Fáradhatatlanul és komoly anyagi terhet vállalva segítette a könyvkiadást. Különösen a református hitvédő vitairatok kiadását látta szívesen. Maga is írt két könyvet, amelyek közül ismereteink szerint csak az egyik jelent meg Moses és a Propheták címmel (Gyulafehérvár, 1641) név nélkül. Ebben is vallása igazát bizony­gatta bibliai idézetek segítségével. Római katolikus részről aztán durva irodalmi tá­madás érte. 1660. április 18-án úgy hunyt el Sárospatakon, hogy nem kellett megér­nie június 7-ét, György fia hősi halálát. A Rákócziak és a román református egyház 1566 és 1582 között öt román református püspöke volt az erdélyi román reformá­tus egyháznak. A reformáció szellemében ez az egyház román szertartási nyelvű egyház volt, és lelkészei románul prédikálták az Isten igéjét. Első románra fordított egyházi irataik még a XVI. században megjelentek nyomtatásban. Ezek a világon az első románul nyomtatott könyvek. A magyar református egyházhoz hasonlóan eb­ben az egyházban is megindult az anyanyelvi oktatás, hogy a hívek tudják olvasni az 88 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/4

Next

/
Oldalképek
Tartalom