Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
RÁKÓCZI CSALÁDI PORTRÉK vékenységüket Erdélyben és Felső-Magyarországon, másfelől, hogy 1649-ben Cromwell lefejeztette I. Károly angol királyt. Ezzel az angol puritánok királygyilkosság hírébe kerültek, amit megerősített Basire Izsák (1607-1676) francia származású menekült anglikán lelkész, aki 1647-ben I. Károly királyhoz való hűsége miatt kényszerült a puritán hatóságok elől elhagyni Angliát. II. Rákóczi György hívására 1655-ben a gyulafehérvári kollégium professzora lett, és a fejedelem legbizalmasabb tanácsadójaként tüzelte azt a puritánok ellen. Neki volt köszönhető, hogy Apáczai Cseri Jánost (1625-1659), aki 1653-tól gyulafehérvári professzor volt, a fejedelem elmozdította állásából, és az alacsonyabb iskolatípusba tartozó kolozsvári gimnázium rektorságába helyezte. Basire 1655-ben nyilvános vitára kényszerítette Apáczait a fejedelem jelenlétében. Basire Apáczai presbiteriánus, puritánus nézeteit támadta, amit az védelmezett, de éppen ezzel bizonyította a fejedelem előtt Basire ellenfele nézeteinek káros, az egyházi törvényekbe ütköző voltát. Tanítványainak egy része Kolozsvárra is követte Apáczait, aki ottani évei alatt is publikált Erdélyben. Méltatlan elbánásban volt része a korszak — mondhatni — legnagyobb magyar tudósának pusztán puritán nézetei miatt. 1650 és 1654 között Sárospatakon tanított Comenius, akit ugyan nem II. Rákóczi György hívott meg oda, de aki egy Drabik Miklós (1588-1671) nevű Magyarországra menekült cseh-morva lelkész misztikus látomásait közvetítette a fejedelemnek, és ezzel hozzájárult az ő 1657. évi sikertelen lengyelországi hadjáratának megkezdéséhez. Azt jövendölte ugyanis Drabik, hogy a Rákóczi fejedelmi családot Isten kiválasztotta, hogy lengyel királyi trónra kerüljön, a Habsburg dinasztiát legyőzze és a reformált vallás szabadságát kivívja. Cseh-Morvaország felszabadulását várta Comenius is Rákóczi György lengyel királyságától, ezért biztatta ő is a hadjáratra. 1657-ben Lux in tenebris címmel Comenius egy munkát jelentetett meg Drabik jóslatainak népszerűsítésére, ami több kiadást is megért. Comenius tévedése végzetes következményekkel járt a fejedelemre és Erdélyre vonatkozóan. A Török Porta tilalma ellenére kezdett hadjárattal Rákóczi György — miután szövetségesei elhagyták — seregét elfogták a tatárok, majd büntető hadjáratot vezettek Erdély ellen, amiket a következő években a törökök is megismételtek. II. Rákóczi György a szultán parancsára trónját is elvesztette. Részint trónja visszaszerezése és Erdéllyel szemben elkövetett súlyos bűnének jóvátétele végett felvette a harcot utódjával és az annak segítségére küldött török haddal. Evekig tartó váltakozó szerencsével vívott harcában végül is 1660. május 22-én a Kolozsvár közelében lévő Szászfenes mellett vívott csatában oroszlánként harcolt a túlerőben lévő törökök ellen, több törököt levágott, végül hű emberei három súlyos fejsebbel mentették ki a vesztes csatából, Váradra menekítették, ahol június 7-én hősi halált halt. Mindez nem segített Erdélyen, amely elvesztette korábbi nemzetközi politikai súlyát. A Magyar Királyságban hamarosan figyelmen kívül hagyták a linzi békét becikkelyező 1647. évi protestáns vallásszabadságot biztosító törvényt, és elkezdték a protestánsok üldözését, hiszen azok nem számíthattak már Erdély segítségére. Lorántfíy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond herceg Lorántffy Zsuzsanna puritán meggyőződését nyíltan képviselte mind férje, mind György fia uralkodása idején. Férjével könnyebben boldogult, hiszen akkor a puri- tánusok fellépése még nem volt olyan kiélezett, mint fia uralkodása idején, különö2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 87
