Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 4. szám - KÖZLEMÉNY - Csohány János: Rákóczi családi portrék
CSOHÁNY JÁNOS Rákóczi családi portrék A magyar történelemben kitörölhetetlen szerepet játszott a XVI. század végétől a XVIII. század elejéig a Rákóczi család, amelynek azonban nem minden tagja volt református, ennek ellenére közöttük is voltak, akik a református egyház történetét alakították akár pozitív, akár negatív előjellel. Különösen igaz a katolikus vallása ellenére a reformátusság, evangélikusság és unitáriusság irányába tanúsított jóindulat II. Rákóczi Ferencre, akinek 1703 ésl711 között lezajlott eredményes szabadságharcára emlékezünk annak 300 éves jubileumán. Rákóczi Zsigmond A család szédületes kiemelkedése egyeden tagjának, rákóczi és felsővadászi Rákóczi Zsigmondnak a nevéhez fűződik. Katona-nemesi sorból ő küzdötte fel magát az erdélyi fejedelmi trónra. 1544-ben a család nemesi előnevét adó Felsővadászon született, édesapja Likava várkapitánya, Zemplén vármegye alispánja volt. Nem tudjuk, hogy milyen felekezetűnek keresztelték Zsigmondot, azonban akkor még aligha lehetett református, evangélikus azonban minden bizonnyal. Annál is inkább ez gyanítható, mert az erős lutheránus Perényi Gábor országbíró várában, Sárospatakon volt apród, ott tanulta a katonai, közigazgatási és gazdasági pályára egyaránt felkészítő ismereteket. (1580-ban Felsővadásznak már református lelkipásztora volt, akkor már Zsigmond is református kellett, hogy legyen.) Királyi szolgálatban állt Rákóczi Zsigmond. 1575-ben Báthori István erdélyi fejedelem ellen Békés Gáspár seregében harcolt, amelyben a királyi segédcsapat parancsnoka volt. A következő években tovább emelkedett a katonai pályán, 1588-ban Eger várának főkapitányaként Szikszónál egy tízezres török sereget vert meg, amiért bárói rangra emelte a király. Az 1593-ban kezdődött törökökkel vívott tizenöt éves háború egyik sikeres hadvezére, több vár visszafoglalója volt Rákóczi Zsigmond. Részt vett a hegyaljai borkereskedésben, ami hozzájárult vagyonosodásához. 1587-ben megnősült, feleségül vette Mágócsy (írják Mágóchy-nak, Mágocsy- nak is) András (+1586) özvegyét, alaghy Bekényi Juditot (Alaghy Juditnak is emlegetik). Mágócsy Gáspár (1514-1587), András ugyancsak nagybirtokú, magas katonai és közigazgatási tisztségeket viselő unokabátyja kérte fel Rákóczi Zsigmondot, hogy vállalja el Mágócsy András árván maradt gyermekeinek gyámságát. Rákóczi Zsigmond ezt elvállalta, majd a gyermekek anyját is feleségül vette. így Rákóczi Zsigmond igazgatása alá jutott a 300 ezer katasztrális holdat kitevő Mágócsy birtok. Ekkor került birtokába Vizsolynak. Az egyik Mágócsy fiú gyermekkorában meghalt, édesanyja elhunytával a felnőtt kort megért Mágócsy Ferenc (1580-1614) Rákóczi Zsigmondtól az atyja után őt megillető birtokrésznek csupán kis részét kapta vissza. Mágócsy Gáspár és András kívánsága volt a Biblia magyarra fordíttatása és ki- nyomatása. Károlyi Gáspár a Mágócsy birtokokon lelkészkedett, Gönc is az volt. 2011/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 83
