Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 3. szám - Rácsok András: Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza. Egy vallásfelekezet fenomenológiai és szótériológiai bemutatása - Mormonok a XX-XXI. században

RÁCSOK ANDRÁS helyi páholyokat is. így tehát Smith likvidálása és a „szentek” kizárása mellett dön­töttek 1844-ben.6 A másik ok a titkos, belső szövetségi élettel kapcsolatos. A mormonok külön­féle titkos jelszavakat, szimbólumokat és rituálékat kezdtek el használni, amelyek közül számos hasonlított vagy megegyezett a szabadkőművesek által immár évszá­zadok óta alkalmazott elemekkel. A „szentek” kijelentették, hogy az övék az erede­ti, teljes ősi keresztény rendszer, ami a szabadkőműveseknél hiányosan, részeiben van csak jelen. A szabadkőművesek nézete szerint viszont ezeket a mormonok tu­lajdonították el tőlük, ezzel megszegve a titoktartási fogadalmat, ezért ki kell zárni őket a páholyokból.7 Nos nehéz lenne a fentiek történeti hitelességét egy ilyen dolgozatban megvizs­gálni, akár igazolni, akár megcáfolni. Az mindenképpen érdekes, hogy milyen közös vonásokra találunk, ha megnézzük a két szervezet belső felépítését vagy gazdasági kötődéseiket. Lehetséges, hogy ha nem is a fenti mértékben, de valamilyen összefo­nódás létezhetett a két szervezet között. Mormon elnök az Egyesült Államokban?8 A mormon vallás legnagyobb sikerét az Egyesült Államokban érte el, s hittételeik, történetük alapján ez nem véletlen. Ezért is szokták amerikai evangéliumnak becéz­ni a vallást. Érthető, hogy ha az amerikai társadalomban jelentős százalék veszi fel a vallást, annak előbb vagy utóbb politikai vonatkozásai is lesznek. Külön érdekes­séggel számolhatnak azok, akik figyelemmel kísérik ezt a jelenséget a 2008-as év­ben, hiszen az amerikai választások egyik nagy esélyese, név szerint Mitt Romney maga is mormon. Ha valaki nem szavazna meg egy nőt vagy egy asszonyt elnöknek, csak azért mert nő, az szexista. Aki sosem szavazna egy fekete bőrűre, az rasszista. Vajon fanatikus protestáns vagy-e akkor, ha nem szavazol egy hithű mormonra? A kérdés a massachusettsi kormányzó kapcsán kerül terítékre, aki bár még nem hivatalosan de jelölt lesz a 2008-as elnök-szavazáson a republikánusok oldalán. De Romney nem az első tagja a Jézus Krisztus Utolsó Szentjeinek Egyháza tagjai kö­zül, aki a nemzet legmagasabb tisztségére pályázott. Előtte járt Orrin Hatch (2000), Mo Udall (1976), Mitt Romney apja, George Romney (1968), és végül de nem utol­sósorban maga a vallásalapító Joseph Smith, aki 1844-ben mint a „teodemokrácia” vezetőjeként szeretett volna az ország első embere lenni. A Nauvoo-i próbaszava­záson elért szép eredményei ellenére nemzet szinten nem ért el komoly eredménye­ket csakúgy, mint Hatch sem, és ezért meg kellett elégedniük a mormonok közötti győzteseknek a majdani Mennyek Országával. Üzletemberként elért sikereinek köszönhetően, egy Olimpia sikeres megszerve­zése után, és mint jelenleg is kormányzónak, Romney-nak komolyabb esélyei van­nak, de szembe kell még néznie egy nagy vallási akadállyal. Egy, a Rasmussen által végzett felmérés szerint az amerikaiaknak mintegy 38 százaléka lenne hajlandó mormon vallásé elnökre szavazni. Bár az elemzők nagy része azt mondja, hogy az egyháztagság nem egy legyőzheteden akadály a választásig. Egyre több evangéliumi 6 WHALEN: The Latter-day Saints in the Modem Day World, 198-201. 7 Annus: i.m. 45. 8 WEISBERG: „A mormon for president?”, 4. 60 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/3

Next

/
Oldalképek
Tartalom