Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kóczián Viktória: Zsidó-keresztyén érintkezési pontok Miguel Serveto életpályáján
Kóczián Viktória keresztyénséggel leszámolna radikális gondolkodása,15 ezért nyilván nem volt jelentéktelen az, hogy mi áll idegen befolyás alatt Spanyolországban. Talán a conversok még veszélyesebbek voltak, mint a zsidók? Joggal tehető fel a kérdés, mivel ők egyfajta hidat, átjárót képeztek a zsidó és keresztyén körök között, egy olyan átjárót, amelyen keresztül az eszmék szabadon mozoghattak és hathattak egymásra. Személyes kapcsolatokat ápoltak zsidókkal.16 Gyakorlatilag együtt éltek velük. Nemcsak fizikailag egy területen, de részt vettek zsidó ünnepeken, esküvőkön is, sőt zsidó orvosokhoz, asztrológusokhoz jártak, ha bajuk volt. Ennyire benne éltek a zsidó kultúrában, a mindennapokban, ugyanakkor a keresztyén társadalom, egyház szerves részeit alkották. Képzeljük el, hogy milyen hatást gyakorol a dominikánus kolostorban az a converso héber nyelvtanár, akinek ebben a formában telik a magánélete. Milyen gondolatokkal, megfogalmazással értelmezi a Szenti'rást, milyen eszmerendszer áll a gondolatformálódás hátterében. Nem is járunk messze a problematikussá váló Trini tás kérdésétől. A zsidó hatások tehát szabadon áramolhattak a városi középosztály nagy részét alkotó converso kon keresztül a keresztyén világba, s ezért az inkvizíció célpontjává váltak. 2. Serveto és a judaizálás vádja 2.1. Származás Különböznek a források abban a tekintetben, hogy Serveto családja anyai ágon converso zsidóktól származik-e. A Servetus Nemzetközi Társaság életrajzi összefoglalása elkötelezett katolikus szülőkről beszél, semmit nem említve esedeges zsidó ősökről.17 Newman nem foglal állást a kérdésben.18 Történészek, mint Américo Castro és Bainton zsidó származást tulajdonítanak neki. Bainton converso származásáról szól. Hozzáteszi: A lehetőség, hogy zsidó volt, a genfi folyamatban is számításba került, ahol eszméi ellen harcoltak.19 2.2. Korabeli eszmék és kultúrák találkozása A származás kérdése valószínűleg nem is kulcsfontosságú Serveto életének és munkásságának alakulásában, hiszen, hogy — származástól függedenül — mennyire volt lehetőség keresztyénként zsidó vagy akár kabbalista tanokkal való megismerkedésre, elég a humanista Johann Reuchlin, a görög- és hébertudós példájára gondolni, aki Melanchton tanára is volt.20 Reuchlin harmincegy évesen egy zsidótól tanulta meg a héber ábécét Párizsban, majd egy másik tanára az áttért Flavius Mithriades volt. Reuchlin is a dominikánusokhoz tartozott, Itáliában megismerte Pico della Mirandolat, akitől kabbalát tanult, majd számos héber könyvvel tért haza Németországba újabb itáliai látogatásáról. A középkori rabbik nyelvtani és exegetikai tradícióját elsajátítva értelmezte a Bibliát. Mirandola hatására a kabbalában egy olyan teo15 Newman, L. I. Jewish Influence on Christian Reform Movements. (N. Y.: AMS PRESS, IMC., 1966) 520. o. 16 Részletesen lásd erről: Melammed, i.m. 33-35. o. 17 www.servetus.org 18 Newman, i.m. 513. o. 19 Verdii Vicente, F. T. Astrologia y Hermetismo en Miguel Servet (Valencia: Universität de Valencia Servei de Publicacions, 2003) 20. o. 20 Skolnik — Berenbaum (ed.) Lm. Vol 17. 247-249. o. 36 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/1
