Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - A HELVÉT HITVALLÁS III. ÉS IV. FEJEZETE - Istennek, Krisztusnak és a szenteknek képeiről

A HELVÉT HITVALLÁS Ili. ÉS IV. FEJEZETE

2) Vagy talán nem ismerünk embereket, akik álomfejtőkhöz járnak, jósoltatnak, vagy saját önálló terveik vannak, és az életüket azok szerint igyekeznek berendezni? El tudjuk-e mondani már, hogy milyen gyötrelmes ez az út? Ismerek embereket, akik hosszú évekig éltek egy-egy horoszkóp, egy szeánsz, egy tenyérjóslás, egy grafológus fogadóórája, egy kiterített vetőkártya vagy egy megfejtett álom útmutatásai szerint. Rabul ejtve saját terveiknek, álmaiknak. Be is váltak ezek a dolgok egészen addig, amíg Krisztus belépett az életükbe. Akkor rájöttek, hogy mit jelent a szent Isten előtt hűtlenül, más vezetés alatt élni. Akkor nem tudtak sehol máshol megállni, csak Krisztusnál, aki még ezt a bűnt is meg tudja bocsátani.

Azóta, hogy más vezetés alatt állnak, új vezetés alatt élnek, sem az álom, sem a kártya, sem a többi nem válik be. Ha itt közöttünk valakinek az életében még beválik, akkor az még idegen vezetés alatt áll. Idegen hatalom alatt is élhet az ember. De figyeljük csak meg, hogy mit mond Isten: „Ne csinálj magadnak [..], mert én Ur, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok. ”

IV. Hogy mindezt félvállról ne vegyük, hogy megtanuljuk, mennyire haragszik Isten azokra, akik rajta kívül valami másban bizakodnak, a parancsolathoz ezt a fenyegetést fűzi: „féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem a^ atyák vétkét a fiiakban harmad és negyedífiglen... ”

Isten féltékeny. Mivel Isten szeret minket, azért félt. A Biblia Istennek a hívőkhöz fűződő viszonyát gyakorta hasonlítja a házassághoz. Aki más hatalmak alá adja magát, az ahhoz a férjhez hasonlít, aki idegen asszony fényképét hordja magánál, s így a feleségéhez hűden lesz. Ezért nevezi a Biblia a bálványimádást paráznaságnak. Isten teljes hűséggel egészen a kereszten való haláláig adta oda magát a mi vezetésünkre, ezért joggal követeli, hogy mi is teljesen az ő vezetésében bízzunk, és ne hallgassunk idegenek hangjára. „Féltékeny” Isten, mivel félti a javunkat és az üdvösségünket. Nem akarja, hogy idegen hatalomtól félrevezetve tönkremenjünk.

Nem nézi közömbösen, ha a gyermekei a veszedelembe vivő úton járnak. Mivel „féltőn szerető” Isten, az a célja, hogy a bűnöst az útjáról visszatérítse. Ennek a céljának az elérésére néha kemény eszközöket is felhasznál. Betegágyba kerülünk, valakit elragad a halál a családból, nem sikerülnek a terveink, összeomlik a karrierünk, elszorul a szívünk, hogy csak nem Isten büntetése van rajtunk? Nem tudom. Csak azt az egyet tudom, hogy Isten mindenikünket féltőn szereti, és szorosra vont kezével eszméltetni kíván, hogy hazavonhasson, hogy élhessük a bűneinkre bocsánatot nyert Isten-gyermekek boldog életét.

Csak azt tudom, azok miatt, akik azt gondolják, hogy mivel Isten ez ideig elnézi és biztonságban hagyja őket, vagy nem tud üzelmeikről, vagy nem törődik velük, kénytelen Isten olyan szigorúan közbelépni, hogy nem felejti a vétküket még gyermekeik gyermekeinél sem. Hogy mindenki meglássa, Isten nem tréfál. V.

V. „Megbüntetem áfák vétkét a fiiakban harmad és negyedífiglen... ” Istenünk nem hagyja megbosszulatlanul, ha valaki tőle elfordul, és haragját nem szünteti meg negyedízig. Isten a bűnt pedig kétszer büntette igazán. Egyszer, amikor özönvizet bocsátott a földre és egyszer a Golgotán. Megbünteti majd a világ gonoszságát még egyszer, amikor Fiában, az Úr Jézus Krisztusban megítél majd eleveneket és holtakat.

2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 167