Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - JÁKÓB TÖRTÉNETEK - Két találkozás Istennel
Két TALÁLKOZÁS ISTENNEL TEXTUS: 1MÓZ 28,11-22 M a arról beszélgetünk, hogy hogyan találkozott Jákob kétszer is Istennel. Először az égig érő lajtorjánál, aztán a Jabbók parti tusakodásnál. Nézzük először a történet előzményeit! Gondolom, mindenki ismeri Ézsau és Jákob történetének az első részét, amikor Ézsau egy tál lencséért eladta Jákobnak az elsőszülöttségi jogát, aztán Jákob, az anyja, Rebeka segítségével becsapta meggyengült szemű öreg apját, Izsákot, és kicsalja tőle az elsőszülöttségi áldást. Hogy ezt helyesen tette vagy nem, erre most ne térjünk ki, hiszen Ézsau kétségtelenül nem vette komolyan az elsőszülöttségi jogát, ami az akkori világ szemében anyagi és erkölcsi javakban egyaránt a legnagyobb érték volt. Ugyanakkor Isten a kiválasztáson alapuló terveiben már a terhesség utolsó napjaiban beavatta Rebekát, hogy „két nép van méhedben [,..], de a nagyobbik szolgál a kisebbnek ” (25,23). Mikor Ézsau megjött a vadászatról, és megtudta, milyen csalással ütötte el jussától az öccse, könyörgőre fogta a dolgot: ,^4vagy csak egy áldásod volt neked apám? Áldj meg engem is apám” (27,38). Az atyai áldás azonban visszavonhatadan, még akkor is, ha csalással szerezték meg. Ézsau haragra gerjedt, és magában így gondolkodott: „Köriednek már a napok, amikor majd apámat gyászoljuk. Akkor meggyilkolom az öcsémet, Jákobot” (27,41). Persze Rebekának fülébe jutott a dolog, ezért magához hívatta a kisebbik fiút, és elmondta neki, hogy Ézsau meg akarja ölni, és akkor Ismael, Ábrahám másik fia, a legközelebbi férfi rokon, a vérbosszú törvénye szerint meg fogja torolni Jákob halálát. De miért veszítené el Rebeka egyszerre mind a két fiát? Rebeka így gondolkodott: Eredj, keress menedéket Paddan-Aramban1 a bátyámnál, Lábánnál, és ha majd Ézsau dühe lecsillapodott, megüzenem neked (27,42-45). Izsáknak pedig ezt mondta Rebeka: Eluntam életemet Ézsau hettita feleségei miatt. Ha Jákob is egy ilyen bálványimádó nőt venne feleségül, minek nekem az élet (27,46)? Izsák tüstént hívatja is a fiát, s azt mondja neki: Fiam, ne végy feleséget a kanaániták lányai közül! Menj el Paddan-Aramba, és nagybátyád, Lábán leányai közül válaszd ki magadnak az egyiket! 1 Mezopotámiát jelenti - Id. LXX és Vulgata -, az elnevezés a Tigris és Eufrátesz folyó mindkét oldalán elhelyezkedő területre vonatkozik. Van azonban olyan megfontolás is, amelyik abból indul ki, hogy az akkád padánu (‘út’) jelentését alapul véve a Paddan-Aram az ‘Aram felé vezető utat’ jelentette, Mezopotámia és Szíria északi részére vonatkozott. Ez megfelelne Hárán nevének, ami szintén ‘utat’ jelent. Másfelől az aram paddáná (Bábá Káma traktátusban [Babiloni Talmud, 96 b] fordul elő), jelentése ‘ökörpár,’ (egy pár ökör). Vannak, akik ‘eke’ jelentést is tulajdonítanak neki. Paddan-Aram ennek figyelembevételével ‘felszántható földet’ jelentene. Analógiának számít még éppen a Jákob történetre utaló, Hóseás könyvében előforduló sádah ’“rám, ‘Arám mezeje,’ ‘Arám mezősége’ (Hős 12,13). Jákob sokféle csalása miatti menekülése Arám mezejére és feleségéért való ottani szolgasága Hóseás számára Izrael idegen hatalmak közé való elvettetését példázza, hogy aztán egy verssel később (Hős 12,14) Jákob negatív magatartásával szemben antitetikus parallelként állítódjék Isten próféta általi szabadító cselekedete. 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 127
