Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ÁBRAHÁM-TÖRTÉNETEK - Érdemes-e imádkozni?
Erdemes-e imádkozni? TEXTUS: 1 MÓZ 18,16-23 F elolvasott ige alapján arról szeretnék beszélni, hogy van-e értelme az imádságnak, érdemes-e másokért imádkozni? I. Milyen városban imádkozott Abrahám? Nézzünk először körül a városban, amelyért Abrahám imádkozott. A Holt-tenger vidéke ma egy óriási temető. A régiek kísértetjárta helynek tartották, és babonás félelemmel messzire elkerülték. A görög történetírók említik, hogy mérges gázok szállnak fel a tengerből, az arabok pedig azt mesélik, hogy hosszú idő óta egyeben madár sem tudja elérni a túlsó partot, mert a víztükör fölött repülve hirtelen holtan zuhannak a tengerbe. Ha ez így valószínűleg nem is igaz, az mindenesetre megdöbbenthette a régieket, hogy ebbe a tengerbe nem lehet belefulladni. Kr.u. 70-ben, amikor a rómaiak ostrom alá fogták Jeruzsálemet, Titus, római hadvezér néhány szökött rabszolgát halálra ítélt. Rövid eljárás után a közismert ókori kivégzési móddal vízbefojtásra ítélték őket. Az elítélteket bilincsekkel összekötötték, és Moáb hegyeinél bedobták a Holt-tengerbe. Az elítéltek azonban nem fulladtak bele. Akárhányszor dobták is őket a tengerbe, mint a parafadugót kidobta magából őket a víz. Ez az értheteden jelenség olyan nagy hatással volt Titusra, hogy a szerencséden bűnösöknek megkegyelmezett. A régiek persze tudták, hogy ennek a 76 km hosszú és 17 km széles tektonikus teknőnek nincsen lefolyása. A beömlő folyók vizéből a perzselő nap 8 millió köbméter vizet párologtat el naponta, de azok a kémiai anyagok, amiket a folyók évmilliók óta magukkal hoznak, ott maradnak. A Holt-tenger vize ma mintegy 30 %-ban tartalmaz szilárd alkatrészeket, főleg konyhasót, ami a világtengerekben a 4 százalékot sem éri el. Geológusok azt állítják, hogy a Holt-tengerbe — mint a Balatonba a Tihanyi-félsziget — belenyúlik egy víz alatti földnyelv, amelytől északra a tenger mélysége azonnal eléri a 400 métert, míg délre legfeljebb 15-20 méter. Ha ezen a csekély víztükrön napos, csendes időben végigevez valaki, a parttól nem messze a víztükör alatt világosan látja az erdő maradványát, amelyet a Holt-tenger sótartalma konzervált. Ezek a famaradványok, melyek a csillogó mélységben zöldes színben játszanak, ugyanahhoz az erdőhöz tartoznak, és annak az erdőnek a maradványai, amelyeknek a lombjai alatt valamikor Lót legeltette a nyáját. Ez volt a Siddim-völgye. Itt süllyedt a mélységbe, a tektonikus földmozgások következtében támadt hasa- dékba két virágzó város, Sodorna és Gomora. Az események geológiai dátumát könnyű meghatározni. 2000 évvel lehetett Krisztus előtt. Mindez jól egybevág a Biblia leírásával, hiszen Abrahám Krisztus előtt 1900 körül élt. II. Mit tett Abrahám Sodomáért? Amikor a mennyei vendégek eltávoztak, Abrahám, Isten barátja is felkerekedett, hogy egy darabon elkísérje őket. A vendégek Kelet felé vették útjukat, és Abrahám velük ment egészen addig, ahonnan már be lehet látni az első városba, Sodomába. 2011/2 SÁROSPATAK] FÜZETEK 105
