Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Mi történt az Éden-kertben?
Bajusz Ferenc igehirdetései ját lelkiismerete? Isten szava? Vagy a szíve, a vére, a vágyai, a hiúsága? Vagy talán a köz érdeke? Csak egyetlen példára gondoljunk! A második világháború alatt a német SS katonák meg voltak győződve, hogy a lelkiismeretük szerint a német nép érdekeit szolgálják, ha minél több zsidót elgázosítanak. Bizony, jaj a világnak, ha erkölcsi ítéleteiben függetleníti magát attól, amit Isten tart jónak vagy rossznak! b) Aztán a mondat második fele is de sokszor beigazolódott már: „mert amely napon es%el róla, biyony meg kell halnod” (2,17). Isten az ő törvényével mint védő kerítéssel veszi körül az embert. Amikor Isten azt mondja valamire, hogy ezt ne tedd, ez rossz, ez helytelen, akkor ezzel nem korlátozni akar a szabad mozgásodban, hanem éppen védeni, segíteni akar, hogy baj ne érjen. Hadd mondjak egy példát. Sétáltatok már a Duna-parton? Mindenütt csak egy egészen alacsony korlát véd a leeséstől. Ez nem börtönrács! Ha akarom, egy pillanat alatt átléphetem, mert ez a korlát nem akadályoz, csak figyelmeztet, hogy itt le is lehet zuhanni. így véd és oltalmaz. Ugye értitek már, milyen az, amikor Isten azt mondja, hogy ez jó, ez meg nem jó! Ezt a döntést nem szabad kivenni Isten kezéből. Mert jaj, nekünk, ha Hitler, Sztálin, Rákosi, Ceaujescu vagy Khomeini Ajatollah mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. De sok ember könnye, szenvedése meg halála kísérte az ő erkölcsi döntéseiket. c) De figyeljük meg a mondat végét is: „a jó és a ross£ tudásának fájáról ne egyél, mert amely napon es^el, bizony meghalsy. ” Az Isten iránti engedelmesség nem tréfadolog! Itt életről vagy halálról van szó. d) De hát, ha ilyen komoly a dolog, miért teremtette Isten az embert olyannak, hogy dönthet, választhat, vagyis hogy szakíthat arról a fáról? Azért mert Isten nem rabszolgának teremtette az embert, hanem szabad, gondolkodó és dönteni képes lénynek. A kényszerített, nem szabad döntésből származó szeretetnek nincsen értelme. Ahhoz, hogy szerethessük Istent, kell az a szabadság, hogy bármikor felmondhassuk az engedelmességet. Higgyétek el, hogy Isten nagyon megbecsülte az embert, amikor ezt lehetővé tette. Az a kérdés, hogy az ember mindig jól dönt-e. [-F 3) A csapda a) így érkeztünk el a harmadik kérdésünkhöz, hogy miképpen esett az Eden- kertben csapdába az ember. Hollandiában az 1926-ban tartott asseni zsinat azzal foglalkozott, hogy a történet betű szerint értendő.56 57 [...]58 Itt újból csak képes be56 Rövid, kézírásos beszúrás van a géppel írott igehirdetésben, melynek a teljes gondolatmenete nem rekonstruálható. Augustinust idézi, a „Posse peccare” — „Non posse non peccare” összefüggéseit jegyezte fel, hogy „Hajlamos vagyok a vétkezésre — Isten megadja a lehetőségét!” — „Nem tehetem, hogy ne vétkezzem.” Ezzel összefüggésben Luther mondását idézi, miszerint „Nem tudom megakadályozni, hogy a madarak elröpüljenek a fejem felett. De azt meg tudom akadályozni, hogy fészket rakjanak a fejemre.” 57 Henk Leene, az amszterdami Vrije Universiteit ószövetségi tanára egy érdekes beszámolót írt a „Gereformeerde Kerk” XX. századi teológusainak az Ószövetség történetiségéről alkotott felfogásáról. Bemutatja benne a történeti kanonikus kezdettől a történet-kritikai elméletig vezető utat. lMóz 1-3 értelmezése körül alakult ki különösen nagy vita. Az 1926-ban Assenben tartott zsinat dr. J. G. Geelkerken lelkész ügyében, az általa kétségbevont történeti hitelesség kétségbe vonásával szemben egy szellemes megfogalmazással a történetiség mellett foglalt állást. Eszerint az Éden fái, a kígyó, a kígyó beszéde az „értelem által tapasztalható valóságok” voltak. Később ez az állásfoglalás mind jobban visszaszorult annyira, hogy az 1967-ben tartott Amszterdami Zsinat visszavonta. 72 SÁROS PATAKI FÜZETEK 2011/2
