Sárospataki Füzetek 15. (2011)
2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Hogyan teremtette Isten a világot?
Őstörténetek réges-régen semmi más nem élt, csak egy hatalmas sárkány alakú új szörny, Tiamat, az őstenger, akitől később mindenki félt és rettegett. Egy szép napon aztán Mar- duk, a „Napisten borja,” aki előbb Bábelben helyi istenség volt, majd később Hamurabi tevékenysége révén Babilon fő istene lett, élet-halál harcban legyőzte Tia- matot, aztán a testét a kardjával kettévágta és az egyik feléből készítette az eget, a másikból a földet. A zsidók remegve hallgatták ezt a történetet. Micsoda hatalmas istenek! A szentíró viszont mikor azt akarja leírni, hogy a földön még semmi nem volt, csak sötét, kietlen pusztaság, akkor ennek a szörnynek a nevével írja körül a semmit. (Tiamat nevében benne rezonál az a héber szó, amit igénkben „mélységnek” fordítanak. A Phóm [^mélység] szó emlékeztet Tiamat nevére, bár vannak, akik ezt a magyarázatot elvetik. FF) Ez a szörny a babiloni teremtő istennel, Mardukkal is szem- beszálló sárkány, neve a bibliai leírásban csak arra jó, hogy a semmit, a mélységet írják körül vele. Ne féljen hát Isten népe. Jahve, Izrael Istene olyan nagy király, hogy a nagy Tiamat, akit milliók imádnak, semmiség előtte. Olyan jelenség ez az irodalomban, mint az építészetben, Kairóban a nagy iszlám mecset az „el-Azhar,” amelybe egész sor több száz évvel régebbi római oszlopot építettek be. Vagy Palmyrában a nagy Zeusz-templom, amit az arabok szétszedett római oszlopokkal bővítettek ki. A büszke római oszlopok tehát egy egész más építmény alkatrészei lettek. Ugyanez történik itt irodalmi szinten. Egy idegen világ idegen istenképeinek a töredékei úgy épülnek be lelkigondozói céllal, hogy egy nagyobbnak, az Örökkévaló Istennek a dicsőségét zengik. IV. Hogyan teremtette Isten a világot? Isten a világot hat nap alatt teremtette. Sok vitára adott okot a teremtéstörténettel kapcsolatban, a Bibliában az a tanítás is, hogy Isten a világot hat nap alatt teremtette. A bibliatudósok két csoportra oszlanak. Az egyik tábor azt állítja, hogy itt valóban 24 órás időszakokról van szó. Mások szerint viszont korszakokról. A legtöbb ember azonban mindent összekever. A múlt hónapban — 1994 szeptemberében - jártam Izráelben, a Szentföldön. Amikor a Genezáreti-tótól a Jordán-völgyén át mentünk déli irányba, a Holt-tenger felé, izraeli idegenvezetőnk, egy fiatal egyetemi adjunktus nagy lelkesen magyarázni kezdte, hogy ez a nagy transzkontinentális árok a világ legmélyebb besüllyedése, amely a Holt-tenger vidékén már 400-800 méterrel van a tenger szintje alatt. Ez a képződmény évmilliókkal ezelőtt keletkezett. Itt megszakítottam az előadást. Három nappal voltunk Rós Hasána, az izraeli újév napja után. Ekkor kezdődött az 5755. esztendő, amit a zsidók a világ teremtésétől számítanak. Hogy mondhatod, hogy ez a geológiai árok évmilliókkal ezelőtt keletkezett, mikor a te vallásod azt tanítja, hogy a világ 5755 évvel ezelőtt keletkezett? — kérdeztem Mottit, az idegenvezetőt. Elpirult. Tudod — mondta —, azt nem úgy kell érteni. Az a hat nap korszakokat jelent. Igen, vannak tudósok, akik a kövületekre és a geológiai adatokra támaszkodva azt állítják, hogy földünk sok millió éves, és a bibliai teremtéstörténet hat napjáról azt állítják, hogy az nem hatszor 24 óra volt, hanem hat hosszú korszak. Ez a hat korszak pontosan megfelel annak a sorrendnek, ahogy az evolúció tanítja a világ fejlődését. Nincs tehát semmi ellentét a Biblia és a természettudomány állítása között. Szóval a Bibliának azt a tanítását, hogy Isten a világot hat nap alatt teremtette, hat mozzanatában kell érteni. Hat egymástól 2011/2 SÁROSPATAKI FÜZETEK 25
