Sárospataki Füzetek 15. (2011)

2011 / 2. szám - ŐSTÖRTÉNETEK - Hogyan teremtette Isten a világot?

Bajusz Ferenc igehirdetései tem és helyet késztettem néktek, ismét eljövök, és magam mellé vessek titeket, hogy ahol én va­gyok, ti is ott legyetek” (Jn 14,2-3). A Biblia első verse tehát a mai nyelvre lefordítva azt mondja el, hogy Isten először a kozmoszt, az univerzumot, a világmindenséget teremtette meg. A láthatatlan szellemi világ mellett a látható anyagi világot, az „anyagot,” amiből aztán lépésről lépésre szemléletesen kifejti mindazt, amit az első versben summásan, a teológia nyelvén foglalt össze. A félreértések, az egymás meg nem értésének a legfőbb oka tehát az, hogy a Biblia népies nyelven, a korabeli emberek természettudományos ismereteihez alkal­mazkodva mondja el — vélhetően egy pap megfogalmazásában [FF] — a teremtés- történet eseményeit, hogy a legegyszerűbb ember is megérthesse. Azért van az ige­hirdetés meg a szentírástudomány, hogy ebben a korhoz kötött formában megke­ressük, és a mai ember számára mai nyelven előtárjuk Isten örök érvényű mondani­valóit. Ilyen korhoz kötött mondanivaló például a geocentrikus világkép. Ma már a legkisebb iskolás gyermek is tudja, hogy a Föld nem középpontja az égitesteknek, melyeket róla látni lehet, hanem a világmindenség parányi részeként a Föld is forog a Nap körül. A hétköznapi szóhasználatunkban azonban a legműveltebb emberek ma is a Nap „felkeléséről” és „lenyugvásáról” beszélnek, pedig tudjuk, hogy ez tu­dományos szempontból már régen túlhaladott álláspont. Igen. A Bibliánk tényleg úgy írja le a világot, hogy az olyan, mint egy lapos korong, amely fölé úgy borul az égboltozat, mint egy harang. De hát a korabeli emberek így gondolkodtak. Hiszen aki azt merte tanítani, hogy a Föld forog, az alatt még pár száz évvel ezelőtt is meggyúj­tották a máglyát! Az ókori ember világképe miatt tehát nem lehet lenézni a Bibliát. Van azonban egy másik, döntő dolog, amiben a bibliai elbeszélés többet és mást mond, mint egy tudományos leírás. A Biblia ugyanis nemcsak elmondja a te­remtés történetét, hanem megfejti a teremtés értelmét is, amikor a mű mögött fel- ragyogtatja az alkotónak az arcát. A természettudomány is felveti azokat a kérdése­ket, hogy honnan lett az ősanyag, amiből minden kifejlődött. Ki lódította el útjára ezt a szunnyadó világmindenséget? Hogyan alakultak ki a vonzásközpontok, ame­lyek közül a forgás keletkezett? Hogyan született meg a gravitáció, ami mindent összetart? Hogyan fejlődtek ki az alacsonyabb rendű élőlényekből a magasabb ren­dűek? Hogyan ugrotta át a teremtés a szakadékokat, ami a szervetlen és a szerves világ, a növény és az állatvilág között tátong? Nos, ezekre a kérdésekre a természet- tudomány ma sem tud kielégítő feleleteket adni. A Biblia minderről úgy tesz hitval­lást, hogy a teremtett világ nem magától mozdult meg és emelkedett felfelé, hanem minden egyes fokozatra egy teremtő kéz emelte fel, amely a maga céljainak megfe­lelően teremtette, formálta és azóta is fenntartja, igazgatja a világot. Hogyan teremtette Isten a világot? Felolvasott Igénkből négy feleletet is ka­punk rá: 1. A semmiből teremtette. 2. Hat nap alatt teremtette. 3. A „legyen” szavával teremtette. 4. Jónak teremtette. Kétségtelen, hogy az IMóz 1,2 kk. versek nem logikus folytatásai az 1. versnek. Az egész fejezet minden további nélkül kezdődhetne a 2. verssel, és fordítva: az 1. verssel is megelégedhetnénk. Hogy értsük hát az összefüggést? Tekinthetjük úgy, hogy az 1. vers csak felirat és a továbbiak ennek a feliratnak a kifejtése. De úgy is 22 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2011/2

Next

/
Oldalképek
Tartalom