Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: A Csurgai graduál Psaltériumának három rétege
Fekete Csaba Acsurgai gradual PSALTERIUMÁNAK HÁROM RÉTEGE K ét délvidéki* 1 graduált is megnevezett Kálmán Farkas (1838—1906), mikor kutató pályája döntő mozzanatáról így vallott: „Igen nagy csalódásomat kell napfényre hoznom, mely bizony eleinte keserűen esett, de mégis hozzá kellett szoknom, nevezetesen: én valóban azt hittem, hogy régibb egyházi dallamaink legnagyobb részben Magyar dallamok, s csak nehány latin és német dallam van közéjük véve; most a Nagy-Dobszai, Kálmáncsai s e Gönczi-féle gyűjtemény figyelmes átvizsgálása után, nyíltan ki mondhatom, hogy biz a mi régi dallamaink (miket a Prot. egyh. lap múlt évi 22. sz.jámában] ismertettem)2 legnagyobb része nem magyar, hanem Latin, és pedig a Gregorianumból van véve! ...”3 Hazai protestáns egyházi nyelvünk és szertartásaink múltját és gr aduáljainkat tekintve a közvéleménynek és a teológiai szakirodalomnak szintúgy ismereden mozzanatokról kellett az utóbbi évtizedekben — Kálmán Farkashoz hasonlóan — értesülnie, immáron létezésükhöz »hozzászoknia«, és róluk igenlőleg vagy tagadólag vallania. Szemléletváltással szembesül, aki erre az útra lép, és rögvest nem retten vissza, hanem halad tovább. Kálmán Farkas ennek okát is megvallotta: „[...] bizony a mai korban már nem is igen ismerjük a református isteni tisztelet véghez vivésének módját, közveden a reformáczió után; — a régi énekes könyvekből azonban teljes biztonsággal leírhatjuk. Mennyi sallang, külső czeremónia, lelkeden és haszontalan kántállásból állott még akkor az isteni tisztelet! [...] habár az 1620-ig kiadott nyomtatott énekes könyvekben azok nincsenek is meg [...], — de ezen írott énekes könyvek bizonyságot tesznek, hogy bi* Készült a K 69093 OTKA pályázat támogatásával. Részletei és végkövetkeztetései elhangzották korábbi kiadatlan előadásokban is, többek között a Miskolci Egyetem Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszéke és az említett OTKA pályázat résztvevői által Miskolcon, 2008. december 15-én és 16-án rendezett Szöveghagyomány óvódás és nyelvtörténet című konferencián. 1 Lásd a délvidéki elnevezéshez Fekete Csaba: A Réllyei gradual kiről. In: Sárospataki Füzetek 2009/3 77-94. 2 Régi egyházi dallamainkról. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 22 (1879) 694—701. Máskülönben megítélései igen vegyesek. Például a Nikiink szjikték mennyei király dallama szerinte „dór, nem ér semmit”; a Kyrie puerorum „érthetetlen, szellemtelen dallam”; ellenben a Semmit ne bánkódjál „ moll, a legkitűnőbb koldus ének a világon, igazi szeméten heverő gyöngy! És ilyeneket is el tudtak hagyni”. 3 Gönczi György énekes könyve. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező II (1880) 151-159. A 159. lapról való idézet szavait Kálmán Farkas szedette ritkítva. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 61
