Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás apokalipszisének elemzése és értelmezése

ZOFÓNIÁS APOKALIPSZISÉNEK ELEMZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE

gást ott változtatja meg, ahol a látnok tengert lát (QolXolgcjcl- 14,21) és azokat a lelkeket (l|suXT| -15,2) akik abban elsüllyedtek. Amikor a katechumenusokkal kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy nincs-e ott megtérés ([ieTdVOia -16,5-6),12 akkor azt a választ kapja, hogy de igen, addig a napig, amelyen az Úr ítéletet tart (Kpiveiv - 16,8-9).13 Ez az a pont, ahol a pokol tüze a végítélet előtt már nem a büntetés megváltoztathatatlan helye, hanem purgatorium, tisztítótűz.14 Vagyis a (leTdVOia - nak sorsfordító szerepe van azok számára, akik bűneikben haltak meg. Zofóniás apokalipszisében nem ér véget megváltoztathatadanul az ember sorsa az alvilágban. Ezen a ponton az apokalipszis feltámadáshite is megfogalmazódik, hiszen akinek neve az élők könyvébe beíratik (4,2-3; 14,6-7),15 elhagyhatja a halál birodalmát, annak ellenére, hogy bűnei is fel vannak jegyezve. Ezt tapasztalja meg maga a látnok, hogy bűnei ellenére tiszta.16

Ha ezek után az Apokalipszist szerteágazó témái miatt mozaikszerű anyagnak, vagy darabokból összeállított fércmunkának is tekintjük - esedeg fragmentumokban fennmaradt volta miatt is - megállapíthatjuk, hogy a szöveg szerkesztése nem nélkülözte a logikát és a koncepciót. A szöveg hiányos volta ellenére nyilvánvaló annak központi üzenete, a megtérés felkínált lehetőségében. Mindez az apokalipszisben nem elmélet, hanem maga a látnok személye példázza a gyakorlatban a

(16,5) - Der zweite Clemensbrief i. m. 129; DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1226; A 2Clem nyilvánvalóan nem fogadja el a halál utáni megtérés lehetőségét.

12 „Ei, haben sie nicht Reue.. .dort?” - DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1226; DIEBNER az achmimi szövegben a nagy meglepetés szavát (eja - wahrlich) a Grimm mesékre jellemző „ei” = ejha („Ei, Großmutter, was hast du für große Augen!”) kifejezéssel fordítja. - ugyanitt: 1189; Az előadás címében én változtattam meg az „eja” szót, így lett belőle „ej(h)a”.; „inlautend aus eia eja,

aus su, sua, suoi.. .Matth. 25, 21. 23. Luc. 19, 17

__LUTHER verdeutscht ei du fromer und

g

etrewer knecht, ei du fromer knecht! - Deutsches Wörterbuch von Jacob Grimm und Wilhelm Grimm. 16 Bde. [in 32 Teilbänden]. Leipzig 1854-1960. Band 3, Spalten 73-79

13 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1189 1224 1226

14 Ennek az átmeneti lehetőségnek éles ellentéte Luk 16,26. Ott nincs szabadulás a halál után. Korokra nézve is lebonthatjuk a tanítás alakulását az adott összefüggésben: 2Clem 8,1-3 (wohl Mitte 2. Jh) - változatlan sors. Nőé megtérés hirdetése a halál előtt - lClem 7,5-7 (um 100. n. Chr.) — A korok meghatározása: DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1189; Az Újszövetség hamar lezárja a megtérés lehetőségét a halálban. Ezt regisztrálja lClem, amikor hirdeti a halál előtti megtérést. Amit 2Clem kimond, azt a tanítást relativizálja Zofóniás apokalipszise. Ha az Újszövetség korábbi hagyományból merít a deuterokanonikus és apokrif iratokkal együtt, nem leheteden az érintkezés és a reagálás: „The quotations of the OT int he NT are mainly from the LXX. Some of these quotations come from the Deuterocanonical books and even from the Pseudepigrapha.” - JINBACHIAN, M. M.: The Bible the Apostles Used in: The changing face of Judaism, Christianity, and other Greco-Roman religions in Antiquity / ed. by Ian H. Henderson and Gerbern S. Oegema ; with the assistance of Sara Parks Ricker Gütersloh 2006 455-470 469

15 DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1190 1207 1223

16 Kár, hogy az achmimi szöveg 12. 13. fejezete közötti anyag nem maradt fenn. Valószínű ott szerepel, hogy a látnok miért is kerül az élők könyvébe. Ennek oka lehet az imádságában megmutatkozó megtérése (12,4-10). - DIEBNER: Zephanjas Apokalypsen i. m. 1148-1151 1189-1190 1220-1221; Több adatunk van az Apokalipszisből elveszett anyagra nézve. A leglogikusabbnak tűnik az a számítás, mely kevés lap hiányával számol. Ha a 22 megmaradt laphoz egy eltűntet számolunk, akkor valóban a 12.-re esik a szöveg közepe, melynek jelentősége a megtérés hangsúlyozásában van ezen a lapon.

2010/4 Sárospataki Füzetek 87