Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

BARTHA ÁKOS

nap is megkapja a maga „vallásbölcseleti” felhangját: „Óh, héberek, Izrael bölcs népe, akik számára törvény tiltja a szpmbatnapi munkálkodást, mennyire jogiak szeretni héber nyelvtanostul ezután.”86 87 Tudósítanak a táborban kialakult kis közösségek, a „beduinok”, „cserkeszek”, versengéséről is, közük a „beduinok” — a Gömbös-kormányt elég nyíltan karikírozó — 95 pontját, olyan „komoly” követeléseikkel, mint az ötödik számú: napiparancs helyett napi narancs?'81 Az újság egyébként jóval túlélte a munkatábort, október 8-án jelent meg az utolsó, egyoldalas „szám,” jelzésértékű tehát, hogy a tábor élményanyaga milyen sokáig kitartott a résztvevőknél. Ugyanakkor, ősszel már újabb tábor szervezésével kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoztak; a lapból értesülhetünk például, hogy az SDG Bodrogkeresztúron tervez — a balaton- szárszóihoz hasonló — üdülőt létesíteni, amit Rugonfalvi Kiss István, a debreceni egyetem történészprofesszora munkatáborozással kíván megalapozni.88 A részvevőknek a táborújság mellett végig rendelkezésükre áütak az Ifjúsági Olvasói Egyletnek a táborba járó napilapjai, folyóiratai, valamint a „legjobb magyar modem íróktól összeválogatott', mintegy 150 kötetes tábori könyvtár is.89 *

Az értékelő beszámoló szerint a részvevőket „bámulatos fegyelem” jellemezte, a legnagyobb kánikulában is jókedvűen dolgoztak, semmilyen fenyítésre nem került sor. ,,Szinte önként alakult ki a táborban egy katonás, a cserkészetével erősen rokon, de annál határozottabb és több aktivitást biztosító szellemi' A legfőbb célkitűzést „a részvevők szociális és nanonális irányban való gyarapítását sikerült elérni, szinte brutális őszinteséggel tapasz falhatták meg a táborozok a magyarfizikai munkás életéti' Újszászy (ismét) kiemeü, hogy a munkatábor a nemzeti rendeltetéstudat szolgálója, valamint, hogy „az első magyar munkatábor éppúgy, mint a Turul Szövetségnek nem sokkal rákövetkező tábora végeredményképpen a tapasztalatszerzés volt, melynek eredményei most már ráépíthetők a magyar ifjúság szélesebb rétegeit magukban foglaló munkatáborokl'P° Ez az idézet két szempontból is fontos. Egyrészt rámutat a korabeli sajtóvisszhangokból is jól kitapintható vetélkedésre az „ország első munkatábord' címért a Turul és a patakiak között, másrészt viszont a távlati célkitűzést is megjelöü, a „szélesebb rétegeket' magukban foglaló ifjúsági munkatáborok tervében. Ha e „szélesebb rétegek' bekapcsolása nem is, de a felsőoktatásbeü munkatáborok intézményesítése éppen a bajtársi szövetségnek köszönhetően később létrejött, mivel kérésükre hozta létre 1937-ben a kultuszminisztérium az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkatáborának Parancsnokságát, mely mintegy koordináló szervként funkcionált ezután.91 Ami az első kitételt illeti, a Turul és a patakiak közti vetélkedés jegyében született meg a Pesti Napló szerkesztőségét korrigálásra felszóütó sárospataki levél, lévén az újság a bajtársi szövetség bökönypusztai táborát nevezte meg (egy cikkének címében) az első magyarországi munkatábornak.92

»6 Útilapu, 1935/1, (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3188.)

87 Útilapu, 1935/V, (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3188.)

88 Útilapu, 1935, október 8. (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3188.)

89 GöNCZY, i. m., 17.

99 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280.

91 KOVÁCS Imre, A magyar munkaszolgálat, Magyar Szemle, 1937. XXXI. 2. sz., 139.

92 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3294. (Levelek tőlünk, Levél a Pesti Naplónak, 1935. VII. 3.)

74 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4