Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

Magyarország első nemzeti munkatábora

részt venni, és a tervezett közös rendezvény megvalósításáról sincs tudomásunk.80 Mindazonáltal a levelezés jól illusztrálja azt a munkatáborok felé irányuló általános pozitív attitűdöt, melyben nemcsak a politika exponensei, hanem hazai és a nemzetközi diákság is osztozott a korban.

V. jA munkatábor mindennapjai és eredménye

Mint láthattuk, a munkatábor szervezeti felépítése, munkamenete, logisztikája biztos alapokon nyugodott, melyet a vezetőség mindenre kiterjedő figyelme koordinált. A tábor mindennapjait azonban nyilvánvalóan a szigorú szabályozottság ellenére is a fiatalság töltötte meg élettel. Ebbe enged bepillantást az általuk, vagyis a kijelölt „írnok” által vezetett napló.81 Innen értesülhetünk a szervezési nehézségekről, a megígért, ám meg nem érkező sátrakról, valamint a vészmegoldásról, a lőtér- házba vonulásról is. A napló közelebb hozza az olvasóhoz a részvevő fiatalok mindennapjait, így a magasztos célok közt utal a megbúvó emberközelibb motivációkra is, miszerint például bár „a munka egyenletesen folyik, inkább a^fűti a fiúkat, hogy izmosak, barnák lesznek.” (...) A naplóíró ugyanakkor azért megjegyzi, hogy „megvan bennük a nemzetnek való szolgálat is.” Nem maradhatnak ki a lírai betéttörténetek sem: „ amint a% egyik hatalmas fa %uhan, útközben súrolja a másikat, s ekkor egy kis mókus ugrik le a megnyesett fáról. Szegényke ijedten menekül. Később a fa alatt diót találunk, a kis fürgének a% eledelét.” — olvashatunk az erdőirtás mindennapjairól.

A fiatalok elsődleges fóruma azonban minden kétséget kizáróan „a tábor lapja”, az „Útilapu” volt. Eleinte csupán egy nagyméretű plakáton osztották meg gondolataikat, ékeiket egymással a résztvevők ezen a néven, ám hamarosan áttértek a gépelt „kiadásra” is. Szabó Zoltán professzor, Szabó Lajos missziós lelkész82 és Beré- nyi Márton jogszigorló83 „szerkesztésében”, nyolc példányban jelent meg az újság, melynek kedélyes hangvételű írásai inkább szórakoztató, mintsem „közéleti” irányultságot feltételeznek. Ez érthető is, hiszen a lapot elsősorban saját szórakoztatásukra készítették a diákok, a komoly kérdések megtárgyalására rendelkezésre állt a Sárospataki Ifjúsági Közlöny. Ugyanakkor bizonyos szellemi frissesség jellemzi e kis újságot, ahol többek között — az Ujszászy Kálmán által személyesen is kedvelt84 85 — Ady Endre modorában olvashatunk szellemes parafrázist: ,^Almossi(emű nyisfett legény volt, / Kín^ottja sok véres hólyagnak, / Sátort lakott és nekivágott / Titymallatkor a hegyoldalnak. (...)” 85 A sátorhiányból adódó éjjeli hidegről a következő eszmefuta- tást találhatjuk: „Többen revideálták esfzhatalógiai ismereteiket: a% a pokol, ahol barátságos meleg üstben főnek a% elkárho^ottak, nem is lehet mindig olyan rossf” A szombati munka80 Az iskolai év nevezetesebb eseményei = A Sárospataki Református Teológia Akadémiai és Gimnáziumi 'Értesítője

az 1935-’36 iskolai évről..., 23-30.

81 Eleinte Harangi László, volt cambridge-i diák, a sárospataki angol internátus vezetője volt az írnok, majd Szabó Zoltán követte őt a tisztségben. SRKTGyA, Fsz. Kt. 3180.

82 Útilapu, 1935/IV. (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3188.)

83 Magyar Jövő, 1936, július 23, 5. A szerkesztők egymásutánisága ugyanakkor már nehezen rekonstruálható.

84 Ujszászy még a 80. születésnapján való köszöntését is egy Ady-versre utalva köszönte meg. UJSZÁSZY Kálmán, Köszönöm, köszönöm, köszönöm = Ujszászy Kálmán emlékkönyv, szerk. BALASSA Iván, KOVÁTS Dániel, SZENTIMREI Mihály, Budapest — Sárospatak, Szabad Tér, 1996, 24-25.

85 A munkatábor poétája, Útilapu, 1935/IL, (SRKTGyA, Fsz. Kt. 3188.)

2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 73