Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

Magyarország első nemzeti munkatábora

cikkében együtt méltatta a patakiakat a Turul Szövetség bökönypusztai táborával. ,g^Z illető német folyóirat az ottani Arbeitsdienst hivatalos kiadványa s így (...) illetékes olvasó- közönség fog a hasonló irányú magyar kísérletekkel megismerkedni’ — mutatta be a periodikát a kapcsolatot létrehozó és a cikket jegyző Török Árpád, aki egyébként a soproni németség lapjának, az „Oedenburger Zeitung-nak volt a főszerkesztője.71 * A beszámoló — Móricz Miklóst is idézve — először általában emlékezik meg a magyar törekvésekről, melyeknél szerinte a mélyebb okok megértéséhez figyelembe kell venni az alacsony magyarországi életszínvonalat és a szociális feszültségeket is. Ezek a tényezők váltották ki szerintük az utóbbi évben „

a főiskolások két csoportjánál’ is azt az elhatározást, hogy kiköltözzenek a szabadba, és mint maguk a „híres magyar kubikusok”, erdőségeket irtsanak ki, gátakat és utakat építsenek. A lap ugyanakkor a munkaszolgálat militarisztikus jellegét is hangsúlyozza, hiszen „az egészet felfoghatjuk a hiányzó fegyverviselés kárpótlásaként. Aztán jön a fegyverkezés — és a munkaszolgálat maradi’ A nemzetiszocialista retorika a nemzeti eszme mellett a szociális töltetet sem nélkülözheti, hiszen a lelkes huszonévesek munkája egyre kellemetlenebb lesz a , feudális szellemiségű apáik bűne iránt elfogult magyar középosztálybelieknek. A szerző kiemeli, hogy az ottani „munkaszolgálat nemcsak erős támasza az új Németországnak, hanem nevelő hatásának következtében feltétlenül alkalmas a nemzetiszpdalista állam gazdasági és politikai berendezkedésének biztosítására”, valamint arra is, „hogy a további harchoz teljesen megbízható embereket neveljen.” Hozzáteszi, hogy bár a magyar kísérletek „eddigi önkéntes formájukban egyelőre izolált próbálkozások!) ám „mivel a német példa mind erősebben érezteti hatását”, remélni lehet, hogy a munkaszolgálat nem marad meg a kísérlet szintjén, hanem „lassanként a magyar nemzeti élet berendezésévé válik.” A cikk második részében külön-külön mutatja be szerző a két tábort, kiemelve, hogy a földmunkásokat is foglalkoztató turulosok „munkaprogramjában erősebben kifejezésre jutott a kapcsolat az egyszerű néppel, mint a sárospataki csoport esetében.”12

A német folyóirat retorikája tehát markánsan magán viseli a Harmadik Birodalom államideológiáját, mint ahogy a német munkaszolgálat iránti érdeklődés állami szinten is megmutatkozott a harmincas évek derekán, Magyarországon. 1936 decemberében Kozma Miklós magyar belügyminiszter Frick birodalmi belügyminiszter kalauzolásával ismerte meg a berlin-grunewaldi munkaszolgálati vezérkari irodát, majd a magyar politikus ellátogatott a nauen-i munkatáborba is. Itt a Pesti Hírlapnak nyilatkozva sajnálatát fejezte ki, hogy a honi pénzügyi lehetőségek nem teszik lehetővé a látottakhoz hasonló grandiózus vállalkozásokat, ugyanakkor örömmel töltötte el „a sárospataki önkéntes magyar munkaszplgálati tábor eredményes munkájd,, amely reményei szerint „úttörő lesz a magyar ifjúság történetében,”73 A magyar politikus egyébként a német intézménytől el volt ragadtatva, ami nagymértékben hozzájárult közeli bukásához, mivel ebbéli ítéletében a miniszterelnök, Darányi Kálmán nem osztozott. Érdekes adalék a munkatábor fogalmához tapadt, a bevezetőnkben is említett negatív konnotációhoz, hogy Kozma vélekedése szerint a hazai baloldali

71 Török 1936. január 11-i levele: SRKTGyA, Fsz. Kt. 3193. (Levelek hozzánk)

12 Arbeit und Wehr, 1936, okt. 18. A gót betűs, német nyelvű szöveg lefordításában nyújtott segítségért köszönet illeti debreceni doktorandusz csoporttársamat, Czinege Szilviát.

73 Pesti Hírlap, 1936, dec. 12, 5.

2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 71