Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
Magyarország első nemzeti munkatábora Új törekvések a magfar nevelésben (Dr. Mitrovics Gyula, debreceni egyetemi tanár) A magfar cserkészet eszményi szolgálata (több előadásban, Vitéz Faragó Ede, orszá gos cserkész vezetőtiszt).57 Kálviniymus és szociális kérdések (Simándi Pál) Szakiskolák felállítása (Tölgyes István) Agrárpolitikai kérdések (Simon László)58 Láthatjuk tehát, hogy igen komoly feladatvállalások jellemzik a délutáni előadásokat, hiszen ezek a témák a kor szellemi életének sok kényes kérdését érintették. Merész témaválasztások (a politika több aspektusa), neves előadók (Móricz Miklós, Féja Géza, Mitrovics Gyula, Oláh György), valamint koncepcionálisan friss szellemiség („Új törekvések... ”) jellemezte ezeket a nem mindennapi délutánokat. A „syel- lemi munkatábor1’ nagy érdeklődés mellett zajlott, a hallgatók e „különös atmoszférában” rendkívüli fogékonyságról tettek tanúbizonyságot.59 Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a siker bizonyos gyökereit a református hagyomány kissé paradoxnak tűnő, ám meghatározó fontosságú kettősségében keressük: egyrészt a szabályos szervezeti formák iránti ragaszkodásban, másrészt a szociális kérdések iránti fogékonyságban és az új szellemi behatások iránti nyitottságban.60 IV. A Munkatábor sajtóvisszhangja Az országos siker egyik fő letéteményese tehát a már említett országos médiavisszhang volt. A legkülönfélébb sajtótermékek — gyakorta címlapokon kezdődő, első vonalbeli publicisták által jegyzett — többoldalas beszámolókkal jelentkeztek, ahol szinte minden elemző „pártállás nélkül nagy elismeréssel nyilatkozott a vállalkozásról’, amivel a munkatábor „nemcsak magának syeryett elismerést, de nagy mértékben növelte a teol. akadémiánk és általában főiskolánk szellemerkölcsi tekintélyét’ — írják a szervezők.61 A táborral foglalkozó médiumok — melyek közül az egyik egyenesen az „első ifjúsági nemzeti inszurrekciónak” titulálja a tábort62 — előszeretettel éltek a kézenfekvő út- szimbolikával: „M sok cél közül az egyik maga a munka, csinálni valamit a nemzetnek, eg) útdarabot, amely értéket jelent az ország számára. Eg kis érintkezési területet teremteni a szellemi és fizikai munkások között,”63 64 Móricz Miklós valószínűsíti, hogy a munkatábor „nyomán rendszer alakul majd ki és hog a sárospataki útépítés nagsyerű úthálózat kifejlődésnek lesy a kiindulópontjává. Olyan úthálózatnak, amely ay újonnan kitűzött nag nemyeti cél felé vonultatja fel a nemyeti munka seregeit: áthidalni a történelem-repesytette végzetes szakadékokat — megteremteni lélekben a társadalom egségét.”M Az országos médiavisszhang 57 SRL, 1935/38,210. és SRKTGyA, Fsz. Kt. 3193. (Levelek hozzánk). 58 GöNCZY, i. m., 17. 55 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3280. 60 Sípos Levente és TÓTH Pál Péter szerk. A népi mozgalom és a magfar társadalom: Tudományos tanácskozás a szárszói találkozó 50. éijordulója alkalmából\ Bp., Napvilág, 1997. (Különösen: IV. sgekaó: Ag egyházak és a népi mozgalom, 383-447.) « SRL, 1935/38,210. 62 Nemzeti Figyelő, augusztus 25, 3. 63 Új Magyarság, 1935, június 25,5. 64 Idézi: GöNCZY, i. m., 21. Az útszimbolikához továbbá: MlLOTAY István, Útépítők, Új Magyarság, 1935, június 29, 1-2; Oláh György, Útépítők, Új Magyarság, 1935, július 28, 1-2; MÓRICZ Miklós, 2010/4 Sárospataki füzetek 69
